Egészséges társadalom tudás-elit nélkül nem létezik. A megszerzett tudáson és a tehetség kibontakozásán alapuló elitre szüksége van Magyarországnak - mondta Hiller István oktatási és kulturális miniszter a Kiemelt szakkollégiumok az egyetemi tehetséggondozásban című konferencia nyitóelőadásán.
"Kreativitás és kritika. Ha-e kettő egységet tud képezni, méltóak vagyunk rá, hogy együtt gondolkodjunk" - kezdte előadását Hiller István a tehetséggondozásról.A miniszter felhívta a figyelmet, hogy a többszintű képzési rendszer bevezetésével az alapképzés a tömegképzés színtere lett, a mesterképzés célja a szaktudás megszerzése, a tudáselitet azonban nem a mesterképzés szintjén kell kinevelni. Erre a doktori képzés alkalmas, és most az energiák nagy részét erre a területre kell fordítani - mondta.
A miniszter szólt arról is, hogy bár a magyarországi felsőoktatási intézmények között jogilag egyenrangúság van, az elitképzést a tudományegyetemekhez kell kötni, ahol rendelkezésre áll a megfelelő infrastruktúra a kiváló műhelyek megteremtéséhez.A jó műhelyek mellett Hiller hangsúlyozta a mester és tanítvány viszonyt. Példaként említette, hogy Kodály Zoltán vagy Kosáry Domonkos sem teremthetett volna Magyarország számára nevet, ha tehetségüket nem olyan tanárok gondozzák, akik a modern tanítás módszereit etikával és kritikai szemlélettel ötvözve oktatják a tanítványaikat. "Ahol kivész a kritika és a kreativitás, ott nem működik a tehetséggondozás" - hangsúlyozta a szakminiszter.
Hiller István beszélt az elmúlt évtizedben zajló felsőoktatási változásokról, hogy amíg hazánkban egy mennyiségi, a világban minőségi felsőoktatás teremtődött, ami immáron nálunk is változásokat sürget. "Hamarosan Kína és Japán diktálja majd a tudás iramát, de Magyarországnak nem felzárkózásra van szüksége, hanem a saját lehetőségeihez képest kell a legjobb utat megtalálnia" - mondta.
A miniszter kitért arra, hogy a jelenlegi finanszírozási rendszer el fogja dönteni az intézmények közötti versenyt. "A párhuzamos képzés a magyar felsőoktatás rákfenéje" - mondta tárca vezetője.A szakkollégiumokról a miniszter úgy nyilatkozott, a tradíciókat át kell tekinteni, a követendő értékeket meg kell őrizni, ám az egykoron működő, ma nyugvó szakkollégiumokat nem szabad erőltetetten újjáéleszteni. Az értékmintát nyújtó szakkollégiumoknak - mint az Eötvös József Collegium - azonban meg kell teremteni a modern felfogást tükröző jogi és financiális környezetet a hatékony működésük érdekében. Hozzátette: a tehetséggondozásra most nagyobb támogatási lehetőségek állnak a rendelkezésre, mint eddig bármikor. A költségvetésből erre szánt 7,5 milliárd forint mellett 9 milliárd forint EU-s támogatás áll a tárca rendelkezésére a köz-és középfokú oktatás fejlesztésére.
Végül a miniszter kitért arra, hogy megfelelő jogi környezet megteremtésére vonatkozó javaslatot 2009. március 15-éig el kell készíteni ahhoz, hogy az már a 2010/2011-es tanévben működhessen. "Ebben az OKM partnere a felsőoktatási intézményeknek, és számít az együttműködésükre. Közösen kell meg határozni azt a formát és kritériumrendszert, amelynek keretében a tudás-elit képzése, a tehetséggondozás megvalósítható" - zárta előadását a miniszter.
(www.edupress.hu)
A miniszter szólt arról is, hogy bár a magyarországi felsőoktatási intézmények között jogilag egyenrangúság van, az elitképzést a tudományegyetemekhez kell kötni, ahol rendelkezésre áll a megfelelő infrastruktúra a kiváló műhelyek megteremtéséhez.A jó műhelyek mellett Hiller hangsúlyozta a mester és tanítvány viszonyt. Példaként említette, hogy Kodály Zoltán vagy Kosáry Domonkos sem teremthetett volna Magyarország számára nevet, ha tehetségüket nem olyan tanárok gondozzák, akik a modern tanítás módszereit etikával és kritikai szemlélettel ötvözve oktatják a tanítványaikat. "Ahol kivész a kritika és a kreativitás, ott nem működik a tehetséggondozás" - hangsúlyozta a szakminiszter.
Hiller István beszélt az elmúlt évtizedben zajló felsőoktatási változásokról, hogy amíg hazánkban egy mennyiségi, a világban minőségi felsőoktatás teremtődött, ami immáron nálunk is változásokat sürget. "Hamarosan Kína és Japán diktálja majd a tudás iramát, de Magyarországnak nem felzárkózásra van szüksége, hanem a saját lehetőségeihez képest kell a legjobb utat megtalálnia" - mondta.
A miniszter kitért arra, hogy a jelenlegi finanszírozási rendszer el fogja dönteni az intézmények közötti versenyt. "A párhuzamos képzés a magyar felsőoktatás rákfenéje" - mondta tárca vezetője.A szakkollégiumokról a miniszter úgy nyilatkozott, a tradíciókat át kell tekinteni, a követendő értékeket meg kell őrizni, ám az egykoron működő, ma nyugvó szakkollégiumokat nem szabad erőltetetten újjáéleszteni. Az értékmintát nyújtó szakkollégiumoknak - mint az Eötvös József Collegium - azonban meg kell teremteni a modern felfogást tükröző jogi és financiális környezetet a hatékony működésük érdekében. Hozzátette: a tehetséggondozásra most nagyobb támogatási lehetőségek állnak a rendelkezésre, mint eddig bármikor. A költségvetésből erre szánt 7,5 milliárd forint mellett 9 milliárd forint EU-s támogatás áll a tárca rendelkezésére a köz-és középfokú oktatás fejlesztésére.
Végül a miniszter kitért arra, hogy megfelelő jogi környezet megteremtésére vonatkozó javaslatot 2009. március 15-éig el kell készíteni ahhoz, hogy az már a 2010/2011-es tanévben működhessen. "Ebben az OKM partnere a felsőoktatási intézményeknek, és számít az együttműködésükre. Közösen kell meg határozni azt a formát és kritériumrendszert, amelynek keretében a tudás-elit képzése, a tehetséggondozás megvalósítható" - zárta előadását a miniszter.
(www.edupress.hu)