Diákképviselőkből politikusok Felsőoktatás
Eduline

Diákképviselőkből politikusok

Politikusneveldeként is működnek az egyetemi hallgatói önkormányzatok, amelyek újabban főleg a Jobbiknak jelentenek utánpótlást - írja a HVG.

Oszkó Péter (pénzügyminiszter) fölényesen győzött Gémesi Ferenc (a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára) ellen – igaz, ez nem mostani költségvetési vitában történt, hanem 1996 márciusában, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE). Az akkor alakult ELTE Egyetemi Hallgatói Önkormányzat elnöki posztjáért két jelölt indult, a jogi kar hallgatói szervezetét vezető Oszkó és a bölcsészkart képviselő Gémesi. Mindketten kitérővel kerültek a politika élvonalába. Gémesi külügyi szakmai karriert indított, míg Oszkó jogászként pénzügyi társaságok vezetésében tevékenykedett.

A hallgatói önkormányzatokban (HÖK) már akkor is „megnyilvánultak a politika árnyoldalai, finoman szólva sem mindig a szakmaiság volt az elsődleges szempont” – mondta Oszkó egy éve a HVG-nek. Ettől függetlenül persze a mai pénzügyminiszter jó terepnek tarthatta a hallgatói érdekképviseletet, hiszen később a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) alelnöke is lett, majd az e szervezet és a Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ) által alapított Agora Kht. ügyvezetőjeként gyűjtögette pénzügyes tapasztalatait.

A cikk folytatását elolvashatod itt.




Középiskolai felvételi 2026: ezért annyira nehéz jól megírni a központi írásbelit Közoktatás Kurucz Tünde

Középiskolai felvételi 2026: ezért annyira nehéz jól megírni a központi írásbelit

Az 50 pontos matekból 23 pont már átlag feletti eredménynek számított a nyolcadikosoknál a 2025-ös központi írásbelin, de magyarból is átlagosan a diákok nyolcadikban csak 30,3 pontot értek el, azonban a negyedikeseknél és a hatodikosoknál sem volt sokkal jobb a helyzet. Elmagyarázzuk egyszerűen miért annyira nehéz magas pontszámot elérnie még egy színötös tanulónak is.