A Publicus Intézet szeptemberi felmérése szerint a magyarok több mint fele úgy látja, hogy az ápolói pálya nem jó választás. Bár a szakemberek bére és társadalmi megbecsültsége az elmúlt években enyhén javult, az ápolók helyzete továbbra is kritikus, és az utánpótlás biztosítása nem megoldott.
Mutatjuk, hogy alakultak a 2024-es ponthatárok az általános orvos, a fogorvosi és a gyógyszerész szakokon.
Már csak néhány nap és kiderül, hogy milyen ponthatárokkal lehet bekerülni idén a különböző egyetemekre. Iránymutatásként megnéztük, hogy tavaly milyen ponthatárokat húztak a legnépszerűbb orvosi-és egészségtudományi képzéseken.
Mutatjuk, milyen szakokat jelöltek meg első helyen a legtöbben.
A három legjobban fizető orvosi- és egészségtudományi diploma 2023-ban is az általános orvos, a gyógyszerész és az orvosi diagnosztikai analitikus lett. Változó azonban, hogy a bruttó átlagkeresetük mennyivel nőtt 2022-höz képest.
Meglepő, de a fogorvosok nem kerültek be a top 3-ba .
Megvannak az orvosi és egészségtudományi szakok 2020-as ponthatárai is.
Mennyit visznek haza havonta, és hány hónap alatt tudtak elhelyezkedni az orvos, fogorvos és gyógyszerész szakon, illetve az egészségtudományi alapképzéseken végzett pályakezdők? Íme, a diplomás-pályakövetési rendszer 2013-as adatai.
Hány ponttal juthattok be az orvosi és egészségtudományi szakokra? Milyenek voltak a tavalyi ponthatárok?
A Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem és a Semmelweis Egyetem orvostudományi kara vezeti az orvosi és...
Az év második felében 200 alkalmazottjától válhat meg a Pécsi Tudományegyetem - írja a Népszabadság és a Magyar Nemzet keddi számában az intézmény szenátusi döntése nyomán.
Ötszáz vendéget, köztük az egyetem itthon és külföldön dolgozó egykori hallgatóit várja a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma (DEOEC) szombaton, a kapcsolat napján, amelynek központi témája ezúttal a 90 éves debreceni orvosképzés – közölte Paragh György egyetemi tanár, a DEOEC elnöke a programokat megnyitó sajtótájékoztatón.
A tudomány már nem csak a laborok és az egyetemek kiváltsága. Egyre több civil, diák és amatőr szakértő kapcsolódik be a kutatásokba a Citizen Science, azaz közösségi tudomány keretében. Önkéntesként adatokat gyűjthetnek, képeket osztályozhatnak, madarakat számolhatnak, vagy akár exobolygókat fedezhetnek fel – mindezzel valós tudományos eredményekhez járulnak hozzá.
