Lakhatási válság a felsőoktatásban - 310 ezer hallgatóra alig 50 ezer kollégiumi férőhely jut
Míg a a felsőoktatásba felvett hallgatók száma évről évre emelkedik, a kollégiumi férőhelyek száma tovább csökken.
Míg a a felsőoktatásba felvett hallgatók száma évről évre emelkedik, a kollégiumi férőhelyek száma tovább csökken.
Bár lassult az áremelkedés, mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk azoknak, akik szeptembertől egyetemen kezdik a tanévet és albérletben laknak – sajnos nem csak Budapesten drágultak a lakások.
Arról nem is beszélve, hogy már a Diákhitellel sem olyan konstrukcióban számolhatnak az egyetemisták, mint egy éve.
A felvételi ponthatárok kihirdetése után ismét sokan keresnek lakást és ez az albérletárakon is meglátszik a fővárosban.
Érdemes már most elkezdeni listát írni arról, mit ne hagyjatok majd otthon.
Az albérletárak magasak, kollégiumi helyet pedig nehéz szerezni – évek óta küzdenek ezzel a problémával a budapesti egyetemek hallgatói. Az eredetileg tervezettnél jóval kisebb területen indulhat el 2024-ben a Diákváros építése, ahol 8500 egyetemista kaphat majd kollégiumi szobát, ez azonban önmagában még nem oldja meg a fővárosban tanulók lakhatási problémáit. A HÖOK szerint körülbelül 10 ezer új férőhelyre lenne szükség.
A koronavírus-járvány nemcsak a budapesti lakások bérleti áraira volt hatással.
Novemberben újabb, 10 százalékos csökkenést mértek a szakemberek a magyarországi albérletáraknál. Budapesten ötéves mélypontra zuhantak vissza a bérleti díjak.
Persze nem csak a fővárosban, hanem országszerte 6,4 százalékkal csökkent a kiadó lakások bérleti díja augusztusban az egy évvel korábbihoz képest a KSH és az Ingatlan.com lakbérindexe szerint.
Elindult a felvételi, nyáron ismét sok leendő egyetemistának kell majd albérlet vagy kollégium után néznie. Habár a nagy roham még hónapok múlva kezdődik csak, most megmutatjuk, mennyit kell 2020 első felében albérletre félretenni.
Ahogy minden ősszel, idén is eljött az idő, amikor visszalépünk egy órát az időben, és megkezdődik a téli időszámítás. Ez az apró változás nemcsak a faliórákat, hanem a mindennapi életünket, alvási szokásainkat és hangulatunkat is befolyásolhatja. De miért is vezették be eredetileg az óraátállítást, és vajon van-e még értelme a 21. században?