Míg a a felsőoktatásba felvett hallgatók száma évről évre emelkedik, a kollégiumi férőhelyek száma tovább csökken.
A hazai felsőoktatás egyik legsúlyosabb problémájává vált a hallgatók lakhatása. Az egyetemisták minden évben komoly túljelentkezéssel szembesülnek a kollégiumokban, a helyzet pedig évről évre romlik - derül ki a a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) közleményéből.
Míg a kollégiumi díjak nagyjából változatlanok maradtak – immár 15 éve 10 és 20 ezer forint között mozognak –, addig az albérletárak drasztikus emelkedésen mentek keresztül. Egyes nagyvárosokban az elmúlt öt évben akár 120 százalékkal is nőttek a bérleti díjak, Budapesten pedig már szinte lehetetlen havi 200 ezer forint alatt elfogadható lakást találni.
60 évig kellene spórolnia egy mai 25 évesnek ahhoz, hogy önerőből lakást tudjon venni
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a felsőoktatásba felvett hallgatók száma is meredeken nő. Míg 2020-ban mindössze 61 ezer fiatalt vettek fel, 2023-ra ez a szám meghaladta a 106 ezret, és a 2024-es adatok is hasonlóan magas létszámot mutatnak. Ezzel szemben a kollégiumi férőhelyek száma nemhogy nem emelkedett, hanem még csökkent az elmúlt években. Ennek egyik oka, hogy számos kollégiumi épületben a korábbi többágyas szobákat kétfős helyiségekké alakították, ami ugyan kényelmesebb környezetet teremt, de jelentősen visszaveti a befogadóképességet.
Az ügy fontosságát jelzi, hogy a HÖOK is kiemelten foglalkozik a témával. Az általuk indított „Egyetem ilyen:” országos fórumsorozat eddigi négy állomásán mindenhol a lakhatás került a legsúlyosabb problémák közé. Áprilisban az ELTE, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Semmelweis Egyetem hallgatói oszthatják meg személyes tapasztalataikat és javaslataikat. A fórumsorozat célja, hogy közvetlenül a hallgatóktól gyűjtse össze a felsőoktatás aktuális kihívásait, és ezek alapján egy országos problématérképet készítsen, amely alapot adhat a megoldási javaslatok kidolgozásához.
