Túl a boldogság vasfüggönyén: elégedettebbek az Ausztriába költöző magyarok?
A nemzetközi felmérésből kiderült, hogy a határ túloldalán sincsen kolbászból a kerítés, de még mindig jobban érzik magukat a kiköltözött magyarok, mint itthon.
A nemzetközi felmérésből kiderült, hogy a határ túloldalán sincsen kolbászból a kerítés, de még mindig jobban érzik magukat a kiköltözött magyarok, mint itthon.
Jelentősen visszaesett, a 2024-es 56. helyezése után csak a 69. lett Magyarország a világ legboldogabb országait listázó World Happiness Report felmérésen 2025-ben.
Elkészült az ország boldogságtérképe, amelyből többek között az is kiderült, hol élnek és mivel foglalkoznak a legboldogabb magyarok. Mutatjuk.
Zsinórban hatodik alkalommal lett Finnország a világ legboldogabb országa, Magyarország viszont csak az 51. helyen szerepel.
Egy OECD-kutatás szerint a magyar fiatalok boldogabbak hazájuk idősebb állampolgárainál, de a fejlett országok között még így is boldogtalannak számítanak.
Szörnyű eredménnyel zárult egy felmérés, nagyon reméljük, hogy ez csak valami tévedés.
Az eddigi legnagyobb boldogságszint-mérésre készül az ELTE és a Jobb Veled a Világ Alapítvány.
Több évtizedes kutatás után a Harvard University pszichológus professzorai rájöttek, mi a boldogság három titka.
Egy nagy-britanniai iskola felvette az órarendjébe a boldogságot is, mint tantárgyat.
Látványos infografika a PISA-tesztek eredményeiről és a diákok boldogságáról. Hol élnek a legboldogabb és legokosabb diákok? És milyen eredményt ért el Magyarország?
Noha Magyarországon igen kevés helyen tartanak mentálhigiénés órákat, és nagyja részt akkor sem az iskolai foglalkozás keretében történik az oktatás, egy friss brit tanulmány szerint amúgy is csak minimális hatással vannak a diákok magatartására a szociális és érzelmi készségek elsajátítására szolgáló leckék.
A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.