Miközben az alapítványi modellbe szervezett egyetemek rendre plusztámogatásokhoz jutnak, az állami fenntartásban maradt intézmények forrásai továbbra is szűkösek.
Vannak olyan egyetemi vagyonkezelő alapítványok, ahol a vezetők díjazása egy év alatt mintegy 40 százalékkal nőtt.
Kreatív ötletekkel álltak elő Kecskeméten, hogy kifejezzék felháborodásukat az egyetem alapítványának befektetési botránya ügyében.
A szálak az egykori jegybankelnök fiának üzleti köreihez vezetnek.
21 magyar egyetemet zárnak ki a programokból.
Módosítják a közérdekű alapítványokról szóló törvényt, hogy a modellváltott egyetemek is hozzáférhessenek az Erasmus+ és a Horizont-programokhoz.
Egyes egyházi fenntartású felsőoktatási intézmények is részesülnek a támogatásból.
Az egyetem szerint csak a rektor megváltozott munkajogi státuszát akarták rögzíteni, de lehetséges, hogy így oldanák meg, hogy akár három cikluson át is hivatalban maradjon a jelenlegi rektor.
Befogadta az alapítványi egyetemek perét az EU Bírósága, másfél-két évbe telhet, hogy kiderüljön részt vehetnek-e az Erasmus programban.
Gyakori, hogy az állami egyetemeken oktatók másod-, esetleg harmadállást is vállalnak, és hétvégén is dolgoznak.
Az alapítványi egyetemeken sem rózsás a helyzet, mégis akár több százezer forintnyi különbség is lehet az állami és alapítványi intézmények fizetései között.
A január tudásmenettel indult, a február pedig a miniszterek lemondásával folytatódott az egyetemi kuratóriumokban betöltött tisztségeikről. Ezek voltak 2023 februárjának legjelentősebb történései.
Egyre több iskola vezeti be a szabadszedéses menzát, amelynek köszönhetően a diákok maguk dönthetik el, mit és mennyit szeretnének enni. Ez nemcsak az étkezési élményt javítja, hanem a kidobott étel mennyiségét is jelentősen csökkenti. Sok helyen azt tapasztalják, hogy a rendszer bevezetése után többen fizetnek be az iskolai étkezésre, köztük olyanok is, akik korábban nem éltek ezzel a lehetőséggel.
