"Ha nagyon rövid időn belül nem változik a helyzet, akkor az oktatók tömegesen el fogják hagyni az egyetemeket és nem lesz, aki tanítson" – mondta egy az ELTE-n oktató mestertanár a 24.hu-nak. Ahogyan arról már mi is beszámoltunk, több állami egyetem dolgozói is béremelést követelnek a méltánytalan fizetések miatt. Először az ELTE fogalmazta meg az ezzel kapcsolatos követeléseit, amihez nem sokkal később a BME, majd a Zeneakadémia és a Magyar Kutatási Hálózat kutatóhelyeinek dolgozói is csatlakoztak. Majd a Képzőművészeti Egyetem oktatói is nyílt levélben követelték a béremelésüket.

Egy doktori fokozattal rendelkező adjunktus (a tanársegéd után következő, második egyetemi oktatói státusz) az ELTE-n jelenleg bruttó 420 ezer forintot keres havonta, amiből 279 300 forintot kap kézhez.

A Magyar Rektori Konferencia kezdeményezésére a négy állami egyetemen (ELTE, BME, Zenekadémia és MKE) rendszerezték a fizetéseket, hogy ezáltal a szükséges forrásigényt közösen be tudják mutatni a KIM innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára, Hankó Balázs hivatalának. A négy említett egyetem összesítése szerint az alkalmazottaik 33 százalékos bérrendezéséhez összesen tíz milliárd forintra van szükség. Ez az állami költségvetés kerekítve 0,0245 százalékát teszi ki.

Polyák Gábor, az ELTE BTK Művészetelméleti- és Médiakutatási Intézetének igazgatója szerint egyértelműen kizárólag politikai döntés kérdése, hogy az állam rászán-e egy, a költségvetéshez képest láthatatlan összeget az oktatók fizetésének redezésére. Hozzátette: a KIM-ben nem söpörték le kapásból az asztalról a bérkövetelést, ugyanis olyan statisztika jött ki, amire már a Csák János-féle minisztérium sem mondhatta azt, hogy itt minden rendben van. Itt látványosan nincs semmi sem rendben.