Több könyvre, kézírásra és kevesebb digitális eszközre van szükség a közoktatásban a kormány szerint.
A negyedikes diákok szövegértési képességeit méri az ötévente megrendezett, nemzetközi PIRLS mérés.
Erre a megdöbbentő eredményre jutott nemrég az UNICEF. A funkcionális analfabetizmus eddig is létező probléma volt, de a koronavírus-járvány és a hónapokig tartó online oktatás miatt még több gyerek küzd szövegértési nehézségekkel.
Érdekes összegzést tett közzé az Oktatási Hivatal. A hazai és nemzetközi köznevelési mérések során keletkezett és rendelkezésre álló adatbázisok másodelemzésével vizsgálják a legfiatalabb korosztály olvasási szokásait.
A szakiskolák, szakgimnáziumok oktatási színvonalát növelni kell, a magyar iskolarendszer jelenleg csak az átlagos gyerekeket tudja jól kezelni, a "felfelé vagy lefelé kilógókat már nehezen" - többek között erről beszélt az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) oktatásért felelős államtitkára Zalaegerszegen.
A 2011-ben elkezdett átalakítást azzal indokolták, hogy csökkenti majd a különbségeket a városokban, illetve községekben élő diákok teljesítménye között. Ez a különbség azóta éppenséggel nőtt - írja a hvg.hu.
A kiszámíthatóság és a nyugalom meghozta eredményét - mondta Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára szerda reggel az M1 aktuális csatornán a PIRLS- (Progress in International Reading) felmérés eredményeivel kapcsolatban.
„A 2016-os PIRLS-mérés eredménye egyáltalán nem bizonyítja, hogy helyes lenne a kormány oktatáspolitikája, Palkovics László megtéveszti a szakmai és a széles közvéleményt” - írja pénteki közleményében a Civil Közoktatási Platform.
"A hírre reagáló államtitkári megnyilatkozás nem több, mint rosszízű kampánypropaganda. Köszönjük, ebből nem kérünk" - írja a friss PIRLS-eredményekről a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Palkovics László oktatási államtitkár elmagyarázta, miért gondolja úgy, hogy az iskolák állami átvétele miatt javult a negyedikes diákok szövegértési készsége.
Tizenöt éves korra a szövegértési képességek már egyértelműen mutatják a magyar iskolarendszer esélyegyenlőtlenségét és azt, hogy mennyit számít az szövegértési gyakorlatokban a diákok családi háttere - mondta a Hír TV-nek egy olvasásszakértő.
Az elmúlt tizenöt év legjobb eredményét szerezték a negyedikes magyar diákok az egyik legfontosabb nemzetközi szövegértési felmérésen, a PIRLS-en.
Impozáns homlokzat erősen századfordulós karakterelemekkel esetleg monumentális és minimalista – kíváncsiak vagyunk arra, hogy szerintetek melyik nagyobb egyetemnek van Magyarországon a legszebb épülete.
