Tizenöt éves korra a szövegértési képességek már egyértelműen mutatják a magyar iskolarendszer esélyegyenlőtlenségét és azt, hogy mennyit számít az szövegértési gyakorlatokban a diákok családi háttere - mondta a Hír TV-nek egy olvasásszakértő.
Ahogy arról beszámoltunk, az elmúlt tizenöt év legjobb eredményét szerezték a negyedikes magyar diákok az egyik legfontosabb nemzetközi szövegértési felmérésen, a PIRLS-en.
A Hír TV-nek nyilatkozó szakértő szerint a PIRLS jó pillanatkép a magyar diákokról, akik negyedik osztályban még az átlag felett szerepelnek az iskolai tananyag követését mérő PIRLS-felmérésen, ötödik osztály után azonban romlani kezdenek az eredmények, mert ekkortól már nem csak a tananyagból kell dolgozniuk a diákoknak.
Steklács János olvasásszakértő azt mondta, hogy tizenöt éves korra a szövegértési képességek már egyértelműen mutatják a magyar iskolarendszer esélyegyenlőtlenségét és azt, hogy mennyit számít az szövegértési gyakorlatokban a diákok családi háttere.
„Ha fokozódnak a családi és a területi különbségek, akkor az iskolarendszer diszfunkciójáról beszélünk, vagyis nem tudja ellátni a feladatát. Esélyegyenlőtlenség alakul ki, és meghatározó lesz, hogy ki milyen családba és hol születik az országban. Ez egy nyíló olló, ami társadalmi tragédiához vezethet” – fogalmazott a szakértő.
Három fontos üzenet szülőknek: így nem lesz gondja a gyereknek az olvasással
Nyilvánosságra hozták a 2016-os PIRLS-felmérés eredményeit, amely ötven ország negyedikes diákjainak szövegértési készségét vizsgálja. A kutatási összefoglaló több, a szülők számára is megfontolandó összefüggésre hívta fel a figyelmet. A 2016-os PIRLS-felmérés eredményeiről ebben a friss cikkben olvashattok, most azonban három fontos összefüggésre térünk ki. 1. Vannak otthon könyvek?
