A törvénymódosítás után az órán kizárólag a tankönyvjegyzékben szereplő tankönyveket, segédleteket lehetne használni.
Közel hat százalékponttal teljesítettek rosszabbul a diákok a 2024-es középszintű magyarérettségin, mint az elmúlt években. Az új, lexikális tudást számonkérő érettségi vizsga - és ezzel együtt a magyartanítás - vesztét már évekkel az új rendszer bevezetése előtt megjósolták a magyartanárok, akik szerint az irodalomtanítás halála és "nemzetgyalázás" az új típusú érettségi.
A Magyartanárok Egyesülete szerint inkorrekt az Országos Köznevelési Tanács (OKNT) tagjainak megválasztásának menete.
Szófajok felismerésével, jól elválasztott szavakkal, bebiflázott szólásokkal sok pontot szerezhettek a negyedikesek és a hatodikosok a szombati írásbeli felvételin, az viszont nem derült ki az írásbelin, kinek milyen alapkompetenciáik, készségei vannak, és vajon megállják-e majd a helyüket egy tehetséggondozó gimnáziumban – mondja a feladatsorokról a budapesti Radnóti gimnázium magyartanára, aki szerint sokkal több szövegértési feladatra lenne szükség. De nem akármilyenekre.
„Nem a tanárok polgári engedetlensége ássa alá a diákok törvénytiszteletét és erkölcsi értékrendjét. Az írott normák, a törvény tekintélyét az a magatartás ássa alá, amely kénye-kedve, saját pillanatnyi érdekei szerint alakítgatja a törvényt” – áll abban a nyílt levélben, amelyet a Magyartanárok Egyesületének választmánya nevében Arató László, a szervezet elnöke írt Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárnak. Aki múlt héten a szakszervezeteket arra figyelmeztette, hogy a polgári engedetlenség „jogszabályellenes magatartás, a tanulók erkölcsi értékrendjét negatívan befolyásoló, törvénytelen kezdeményezés”.
József Attila a gödi Duna-parton, Kosztolányi Dezső Gizellatelepen, Ottlik Géza a biarritzi tengerparton. Különleges fotósorozatot tett közzé a Magyartanárok Egyesülete.
Az irodalmat népszerűtlenebb tantárggyá teszi, az olvasáshoz nem hozza meg a kedvet, ráadásul még az eddiginél is jobban megköti a tanárok kezét – mondja az újraszabott magyarérettségiről a Magyartanárok Egyesületének elnöke. 2024-től évente hetven-nyolcvanezer végzős vizsgázik majd az új szabályok szerint, és várhatóan jóval nehezebb lesz a dolguk, mint azoknak, akik idén vagy jövőre futnak neki az érettséginek. Műveltségi teszt, sok magolás vár rájuk.
Magyartanárok kérik magyartanárok segítségét - olyan tantervtervezetet szeretnének készíteni közösen, amely mindenki számára elfogadható.
Tavaly szeptembertől felmenő rendszerben bevezették az új Nemzeti alaptanterv (NAT) tankönyveit is a kerettantervekkel együtt - már gyűlnek a tapasztalatok.
Úgy gondolják, második nekifutásra sem sikerült korszerű irodalom- és történelemtankönyveket összetenni a 2020-ban bevezetett új Nemzeti Alaptantervhez.
A kormány az oktatás utolsó tartópillérét készül kirúgni "a pedagógusképzés öncélú átalakításával" - véli több szakmai szervezet.
„Nyolcvanéves visszalépés” a Magyartanárok Egyesülete szerint, hogy 2023-tól műveltségi teszt is lesz a középszintű magyarérettségin, és azt is hibás döntésnek tartják, hogy a gyakorlati szövegalkotási feladattípust kiiktatják az írásbeliről. A szervezet úgy látja, az új vizsgakövetelmények miatt a magyarórákon jóval kevesebb idő jut majd a szövegértés és a műértés gyakorlására, az olvasás megszerettetésére.
A 2025-ös országos kompetenciamérésen összességében javultak a diákok történelemből elért eredményei, ám az ötödikeseknél komoly visszaesés látszik: 2024-hez képest átlagosan 47 képességponttal gyengébb eredményt értek el. Minden más évfolyamon viszont legalább 32 ponttal jobb teljesítményt mértek, mint egy évvel korábban. Egy nagydobosi iskola, túlszárnyalva az országos átlagot, messze a legjobbak között teljesített a 6. évfolyamos felmérésen.
