Így már nyolc óvoda, hét általános iskola, egy fejlesztő iskola és négy szakképző iskola tartozik hozzájuk, és ezekben az intézményekben 3800 gyermek kezdi el az új tanévet.
Több tucat diák vizsgázott le május elején a néhány hónapja létrehozott műhelyiskolákban, ahol nincs tanterv és tankönyv, csak szakmai képzés. A kísérleti programmal a korai iskolaelhagyók számát csökkentenék, a lemorzsolódási adatok ugyanis még mindig siralmasak. Minden kilencedik-tizedik 18-24 éves szakma és érettségi nélkül próbál boldogulni a munkaerőpiacon. Általában nem sok sikerrel.
A szakgimnáziumok, és általában a hazai szakképzés sem úgy teljesít, ahogy azt a 2015-ös átszervezéskor mindenki remélte. Hiába fektetnek az érintett állami intézmények komoly energiát a szakképzési reformba, a tehetséges diákok a gimnáziumokat választják, a szakképző intézményekben pedig továbbra is nagy a lemorzsolódás – véli az Emmi volt köznevelési stratégiai főosztályvezetője, aki szerint úgy tűnik: a szülők és tanulók a valós érdekeik helyett gyakran még mindig presztízsszempontok alapján döntenek.
Vannak szakok, ahol nagyjából minden évben ugyanannyi a ponthatár, míg máshol egyik évről a másikra drasztikusan megugrott, vagy éppen visszaesett a bejutáshoz szükséges pontszám. Összeszedtük, hogy a 2025-ben legtöbb jelentkezőt vonzó alap- és osztatlan képzéseken hogyan alakultak a ponthatárok az elmúlt években.
