Köztudott és lassan elfogadott tény, hogy a fiatalabb generációk tagjai sokkal kevesebbet olvasnak könyveket, vagy úgy egyáltalán, mint a nagyszüleik. Azzal viszont kevesebbet foglalkoztak eddig, hogy ez milyen hatással is lesz az agyra, illetve a faji fejlődésre hosszútávon.
A válasz érdekében több mint ezer résztvevő adatait, illetve agyanatómiai jellemzőit elemezte Mikael Roll, svéd kutató.
Roll a Lundi Egyetem fonetika professzora a The Conversation folyóiratban számolt be a kutatásának eredményeiről. A vizsgálatai során azt tapasztalta, hogy a bal féltekén a nyelv szempontjából döntő két régió szerkezete eltérő volt azoknál az embereknél, akik sokat olvastak.
Az egyik fontos terület a halántéklebeny elülső része. Azon belül is a bal oldali rész segít a szavak kategorizálásában és képekhez való társításában. Egy olyan szó jelentésének az összeállításához, mint például a láb, ez az agyi régió olyan vizuális, szenzoros és motoros információkat közvetít, amelyek leírják a lábak megjelenését, érzését és mozgását.
A másik fontos terület a transzverz temporális gyrus, azaz Heschl-gyrus, ami a temporális lebeny felső területén van. Itt helyezkedik el az a kéreg, ami a hallásos információk feldolgozásáért felel.
Úgy tartják, hogy a jobb olvasás képessége a halántéklebeny nagy, elülső területéhez kapcsolódik. Ez önmagában teljesen logikus is a jelentésnek szentelt nagyobb agyterület megkönnyíti a szavak megértését és ezáltal az olvasást. Ezért talán elsőre furcsának hangzik a kijelentés, hogy a hallókéreg is kapcsolódik az olvasáshoz, hiszen maga a tevékenység az egy vizuális készség. Roll válasza erre az, hogy az olvasáshoz igenis fontos a hallás is.
Ez főleg abban nyilvánul meg, hogy a betűk és a beszédhangok párosításához először a nyelv hangjait kell megismerni. A kutató hozzátette, hogy ez a fajta fonológiai tudatosság az előfutára a gyerekek olvasásfejlődésének is.
Tehát a mostani kutatások szerint a vastagabb hallókéreg összefügg a több, és emiatt ügyesebb olvasással. Ennek fényében az is látható, hogy az agya szerkezete kifejezetten árulkodó az olvasási szokásainkkal kapcsolatban.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy az agy alakítható. Megváltozik a szerkezete, ha új készségeket tanulunk, vagy ha a meglévőket gyakoroljuk. Ezt az intenzív nyelvtanulások kapcsán is tapasztalták már, így valószínűsítik, hogy az intenzív olvasás is hasonlóképpen tudja alakítani a Heschl-gyrus szerkezetét.
Ezen felül Roll professzor egy másik érdekes gondolatot is felvet. Mi történhet az emberi fajjal, ha az olyan készségek, mint az olvasás, huzamosabb ideig kevésbé kerülnek előtérbe. A professzor úgy véli, hogy egészen biztosan csökkenne a képességünk a körülöttünk zajló világ értelmezésével kapcsolatban, és nehézségekbe ütköznénk a más emberek megértésével is.
Szóval, azok a meghitt pillanatok egy könyvvel a karosszékben nemcsak személyes szórakozás, hanem az emberiség szolgálata – írja a professzor.
