Az egyetemisták több mint fele dolgozik egyetem mellett, ami nem meglepő, hiszen a lakhatás, a könyvek, a jegyzetek, az étkezés és persze a szórakozás nem kevés pénzbe kerülnek. Az ösztöndíj, a szülői támogatás mellett diákhitelből is fedezhetitek a plusz költségeiteket, de akár munkát is vállalhattok.
Érdemes megjegyezni, hogy minden negyedik nappali tagozatra járó egyetemista folyamatosan dolgozott. A megkérdezettek 18 százaléka pedig alkalmi munkával egészítette ki a jövedelmét.
Az állandó jelleggel dolgozók aránya a hitéleti képzési területen tanulók körében a legmagasabb (77%), de ugyancsak magasabb az átlagosnál a folyamatos jelleggel dolgozók aránya a sporttudományi, az államtudományi, a gazdaságtudományi és a pedagógusképzési területen, továbbá a jogi képzésekben – olvasható a jelentésben.
Nem minden szak mellett lehet dolgozni
Nem meglepő, hogy a híresen nehéz orvosi-és egészségtudományi szakos hallgatók 69, illetve a természettudományos képzésre járó diákok 60 százaléka nem dolgozik az egyetem mellett, inkább a tanulmányaira próbál fókuszálni.
Ugyanakkor megélni még így sem könnyű, hiszen a felmérésből az is kiderült, hogy a megkérdezettek legnagyobb része anyagi okokból is vállal munkát.
A hallgatók 46 százaléka azért dolgozik, hogy a megélhetési költségeit fedezni tudja, ennél alig kevesebben mondták, hogy a fizetésükből az extra igényeiket szeretnék finanszírozni. A diákok mintegy 38 százaléka pedig úgy fogalmazott, hogy ha nem lenne fizetett munkája, akkor nem engedhetné meg magának, hogy egyetemre, főiskolára járjon.
A diákok mintegy egyharmadánál a pénz mellett az is fontos, hogy munkatapasztalatot szerezzen.
Minden második hallgató munkája nagymértékben vagy teljesen kapcsolódik a tanulmányaihoz, ugyanakkor 43 százalékuk nehezen tudja összeegyeztetni időben a munkát a tanulással.
Legjobban az IT-szektor fizet
A Tudatos Diák felmérés tovább árnyalja a képet, hiszen ebből kiderült, hogy 2023-ban a diákok átlagosan hetente 19.6 órát dolgoztak. Az átlagbérük pedig a különböző pótlékokkal, kiegészítésekkel együtt 1920 forint volt óránként, ez azt jelenti, hogy körülbelül havonta 150 ezer forintot vihettek haza.
Azonban az egyes iparágak között komoly különbségek voltak. A legjobban az alábbi területeken lehetett keresni:
- IT: 2120 Ft/óra
- Sales és marketing: 1990 Ft/óra
- Rendezvényszervezés: 1970 Ft/óra
Már a diákmunkánál is megjelent a nemek közötti különbség: a felmérés szerint átlagosan mintegy 9 százalékkal volt magasabb a férfiak bére, mint a nőké.
Érdemes megjegyezni, hogy tavaly a diákbérek 55 százaléka nem emelkedett, csupán a válaszadók 18 százaléka mondta azt, hogy egy pici, 0-9 százalék közötti fizetésemelést kapott. Azonban az jó hír, hogy a kitöltők közel 30 százalékának a tanulmányai után várhatóan lehetősége nyílik majd teljes állásban elhelyezkedni az adott munkahelyen. Emellett a válaszadóknak körülbelül a negyede a szakmai gyakorlatát is teljesíteni tudja a munkáltatójánál. Vagyis hosszú távon nem csak az önéletrajzban mutat jól, ha egyetem, főiskola mellett dolgoztok.
Hogyan lehet egyetem mellett munkát vállalni?
A legegyszerűbb, ha kerestek egy diákszövetkezetet, ahol összekötnek benneteket a cégekkel. Mielőtt azonban jelentkeznétek, érdemes összekészítenek az alábbiakat:
- CV – ilyenkor érdemes beleírni a nyelvtudáson és az érdeklődési körön túl azt, hogy hol teljesítettétek a közösségi szolgálatot vagy önkénteskedtetek-e valahol a középiskola mellett
- érvényes diákigazolvány
- személyi igazolvány, lakcímkártya
- adókártya
- TAJ-kártya
- bankszámlaszám
Jó, ha tudjátok, hogy a munkába állás előtt üzemorvosi vizsgálaton is részt kell vennetek, amit az esetek többségében a diákszövetkezet szervez le.
Mivel a fizetéseteket órabérben kapjátok, ezért nagyon fontos, hogy mindig vezessétek a jelenléti ívet, hiszen ez alapján utalják majd a következő hónap elején a béreteket. Ha 25 év alattiak vagytok, akkor havi bruttó 576.601 Ft-ig szja-mentességet élveztek, nem kell adót fizetnetek. Ezen összeg felett vagy ha már betöltöttétek a 25 évet, akkor a bruttó jövedelmetekből 15% személyi jövedelemadót vonnak majd le. Vagyis ez azt jelenti ha 25 év alattiak vagytok, hogy ha bruttó 1970 forint az órabéretek, akkor ugyanennyit fogtok nettóban is kapni az adókedvezmény miatt.
Még egy lehetőség
Ha nem szeretnétek vagy nem tudtok egyetem mellett dolgozni, de jól jönne egy kis plusz pénz, akkor a diákhitel is egy opció lehet. Egyetemistaként felvehetitek a Diákhitel 1-et, vagy ha önköltséges szakra kerültetek be, akkor a Diákhitel2-t.
Diákhitel1
A szabadfelhasználású diákhitelt bármire költhetitek és igényeitek szerint havi részletekben vagy félévente, egy összegben utalják nektek. Viszont csak 15 ezer forinttól 150 ezer forintig terjedő havi összeget vehettek fel, tehát ebből lakást nem tudtok venni, de az albérletet vagy a kollégiumot meg a jegyzeteket például ki tudjátok fizetni.
A hitelt a tanulmányaitok alatt bármikor felvehetitek és bármikor le is mondhatjátok, nincs hitelbírálat, így az igénylést általában mindenki megkapja. Viszont kamatot kell utána fizetnetek.
Diákhitel2
Ha önköltséges szakra kerültetek be, akkor sincsen semmi gond, hiszen a Diákhitel 2 kifejezetten nektek szól. Ezt a hitelt később kamatmentesen fizethetitek vissza, azaz pontosan annyit, amennyit felvettetek. Ezt a pénzt azonban nem is nektek utalják, hanem - mivel tényleg csak a tandíjatokat lehet finanszírozni belőle - közvetlenül az egyetemnek.
