Háború, Brüsszel, szankciók, veszély. Az elmúlt években ezek a szavak tűntek fel talán a legtöbbször a politikai plakátokon, de volt már példa bombát ábrázoló óriásplakátokra is, legutóbb pedig a lángokban álló osztrák fővárost ábrázoló szórólapokat osztogattak Szombathelyen. Az elmúlt napokban ismét eldurvult a politikai kampány, de az átlagos hétköznapokba is beleásta magát a politika, és annak minden félelemkeltő, riogató eleme. Ezt megelégelve számos gyermekjogi szervezet emelte fel a hangját.
50 napig tartó választási kampány ért véget vasárnap, azaz június 9-én az önkormányzati és európai parlamenti választások lezárultával.
Az elmúlt hetekben ismét plakátok ezrei árasztották el az országot, a reklámok pedig a tévét és az internetet a választások apropóján. A jelöltek fotói mellett azonban szinte minden sarkon nagybetűs "HÁBORÚ" és "BÉKE" feliratokkal találják szembe magukat a járókelők. Ugyanakkor Magyarországon nem kell választásoknak lenni ahhoz, hogy hasonló propagandák lepjék el az országot, hiszen 2022 októberében a nemzeti konzultáció miatt árasztottak el az utcákat bombát ábrázoló plakátok.
Mióta kitört az orosz-ukrán háború, a magyar kormány ezt hozza fel érvként szinte minden intézkedésére, vagy éppen az intézkedés hiányára. A koronavírus-járvány lecsengése óta ezzel indokolják a már négy éve fennálló veszélyhelyzetet, és így tulajdonképpen azt is, hogy kormányrendeletekkel bármikor törvényeket hozhassanak vagy módosíthassanak. De ez az oka a súlyos költségvetési hiánynak és annak is, hogy nem oldják meg a súlyos pénzügyi gondokkal küszködő, még állami kézben maradt magyar egyetemek, a Budapesti Műszaki Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem helyzetét.
És miközben a magyar politikai kommunikáció szintén gyakran elhangzó kulcsszava a gyermekvédelem, azzal láthatóan aligha törődik bármelyik politikai szereplő, hogy a veszély és a háború folyamatos hangoztatása, a rémisztő plakátok és reklámok milyen hatással vannak a legkisebbekre.
Számos gyermekjogi szervezet felszólalt
"A Gyermekjogi Civil Koalíció, mint a legnagyobb magyarországi gyermekjogokkal foglalkozó szakmai hálózat, aggodalmát fejezi ki a harmadik világháborúval riogató hazai plakátok, a számtalan, kéretlenül felbukkanó háborús reklámok gyerekekre tett traumatikus hatásai miatt, mivel azok
bizonytalanságot, félelmet és szorongást keltenek bennük, és negatívan hatnak lelki és érzelmi jóllétükre, fejlődésükre. A háborús narratívával a gyerekek alapvető szükséglete – a biztonságra, a védelemre, az erőszakmentességre – kérdőjeleződik meg, ami elfogadhatatlan"
- írja a napokban közzétett nyilatkozatában a Gyermekjogi Civil Koalíció.
Míg ugyanis a pártok és politikusok csendben maradtak, több civil szervezet is felszólalt a háborúval riogató propagandák ellen, a gyerekek érdekében.
A Magyar Pedagógiai Társaság a választás vége felé egyre inkább eldurvuló kampányával kapcsolatban felhívást tett közzé, figyelmeztetve a pártokat az ENSZ Gyermekjogi Egyezményére. Ezen belül is arra, hogy ne riogassák a nevelési-oktatási intézmények közelében elhelyezett háborús és választási plakátokkal őket, ne manipulálják hamis vagy álhírekkel a legfiatalabb generációt (és rajtuk keresztül a szüleiket), és ne használjanak a kampányaikban, a fotóikon és videóikon egyfajta "biodíszletként" iskolásokat.
Magyarország legnagyobb gyermekjogi civil szervezete, a 2015-ben az UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány kezdeményezésére megalakult Gyermekjogi Civil Koalíció a nyilatkozatában azt is megjegyezte; a gyerekekből "zsigeri félelmet" vált ki a harmadik világháborúval való fenyegetőzés. Ezektől ráadásul nem tudják megvédeni a szülők sem őket, hiszen mindenhol ott vannak.
A gyermekjogi szervezet azt is hozzáteszi: a gyerekeknek joguk van tudni a világ történéseiről, a háborúval kapcsolatos híreket azonban az életkoruknak megfelelő módon és az érettségüknek megfelelően kellene közvetíteni, lehetőséget adva nekik arra, hogy feltehessék a kérdéseiket. Ami viszont most történik, hogy a gyerekek, kiskamaszok körében népszerű YouTuberek videóit, de akár az internetre feltöltött animációs filmeket is megszakítja a háborús propaganda, egy hosszabb videót akár többször is, az utcákon pedig egyik napról a másikra jelennek meg bombát ábrázoló, fenyegetést sugalló, háborúval fenyegető plakátok. A kérdéseikre pedig a szüleiken kívül senki nem ad választ, pláne nem hiteles információt.
Gyarmathy Éva klinikai szakpszichológus szerint ez depressziót, szorongást is okozhat a gyerekeknél, de akár szomatikus, vagyis testi tüneteket is kiválthat belőlük; gyomorproblémákat, fejfájást. Hosszabb távon pedig akár a személyiségfejlődést is befolyásolhatja.
"Dr. Herczog Mária szociológus rámutatott, hogy miközben szakemberek, pedagógusok és civilek soksága dolgozik azon, hogy a gyerekek kicsi koruktól megtanulják az erőszakmentes konfliktuskezelést és kommunikációt, a háborúval fenyegető környezet éppen ez ellen hat, és az agressziót növeli. A szülői létbizonytalanság, a stressz, a gyermekekkel történő kommunikáció hiánya csak tovább fokozza az előbbieket" - nyilatkozta az Eduline-nak Makai Éva, a Magyar Pedagógiai Társaság tagja.
A szülők ráadásul hiába tesznek bármilyen erőfeszítést annak érdekében, hogy legalább az iskolák és óvodák közelében ne találkozzanak a gyerekek háborús plakátokkal. Ezt bizonyítja az is, hogy az orosházi városvezetés és a szülők között kész plakátháború alakult ki a kampányidőszak utolsó napjaiban a Fidesz Orosházi Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola előtt elhelyezett plakátja miatt, amit a szülők minden nap lefednek és egy macskás rajzot ábrázoló képpel eltakarnak, és amit a helyi városvezetés aztán minden egyes alkalommal letép róla.
Az ombudsmannak kellene, a Nemzeti Választási Iroda tudna cselekedni
"Magyarországon 1,8 millió gyerek él, akik a háborús plakátokat, a szórólapokat, a mese közbeni fizetett hirdetéseket ugyanúgy látják és hallják, mint a szüleik. Nem veszik figyelembe, hogy milyen sok gyerek van, akikben ezek a plakátok, a rádióból, TV-ből hallható fenyegető szövegek félelmet és szorongást keltenek" - írja a felszólalásában a Hintalovon Alapítvány.
A háborús retorika és félelemkeltés ráadásul sérti az ENSZ Gyermekjogi Egyezményében foglalt gyermeki jogokat, amik az erkölcsi jólét és a szellemi egészség fejlődését szolgáló tájékoztatás követelményét hangsúlyozza, és ami előírja az egyezményt aláíró államoknak - így Magyarországnak is - hogy dolgozzanak ki olyan irányelveket, amik a gyerekek védelmét szolgálják a jóllétükre ártalmas információk ellen.
Éppen ezért a Gyermekjogi Civil Koalíció a felhívásában arra kéri az Alapvető Jogok Biztosát és a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy nyilvánítsanak véleményt, amennyiben a jelenleg zajló választási kampány során a gyermekjogokat sértő politikai megnyilvánulásokat tapasztalnak, illetve vegyék igénybe a rendelkezésükre álló jogi eszközöket "a gyermeki jogok védelme és a további jogsértések megelőzése érdekében."
Lux Ágnes jogász, a Gyermekjogi Civil Koalíció koordinátora szerint bár az alapvető jogok biztosa bírságot nem tud kiszabni ilyen esetekben, de mivel magas közjogi rangú személy, aki ráadásul a gyermekjogok védelmére is hivatott, megtehetné, hogy felhívja a pártok figyelmét arra, hogy ne használjanak ezekhez hasonló félelemkeltő propagandákat.
Míg azonban a jogász szerint az ombudsmannak csak szimbolikus ereje lenne, a Nemzeti Választási Iroda már komolyabb intézkedéseket is hozhatna. Tiltott zónákká nyilváníthatná például az iskolák, óvodák és játszóterek környékét, sőt, ennek tiltására akár jogszabály-módosítást is lehetne kezdeményezni.
Hogy ez érne-e egy bármit is egy olyan világban, ahol az interneten egyébként is mindennel találkoznak a gyerekek és fiatalok, az már más kérdés, jelenleg azonban a civil szervezetek kiállásain és a szülők magánakcióin kívül nem történik semmi annak érdekében, hogy a gyerekek ne háborútól rettegve, félelemben éljenek.
Azzal kapcsolatban, hogy terveznek-e bármilyen lépést tenni annak érdekében, hogy a gyerekeket ne használják egyfajta békét és reményt sugalló díszletként a kampányokban, és hogy legalább az iskolák környékén ne találkozzanak riogató kampányokkal, megkerestük a Nemzeti Választási Irodát is. Lapunknak küldött válaszukban azt írják;
"A nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvény 24. § (3) bekezdése alapján a nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda, iskola, kollégium ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható. Ezen felül a jogszabály egyéb rendelkezést a gyermekek kampány során történő megjelenéséről nem tartalmaz, illetve választási jogszabályok a plakát tartalmáról nem rendelkeznek."
