Június hatodika és kilencedike között kerül sor az európai parlamenti választásokra. Több tagállamban már a 16 és 17 évesek is leadhatják a szavazatukat.

Első alkalommal már a 16 és 17 évesek is szavazhatnak az EP-választáson Németországban. Az egész közösségben eddig csak három másik tagállam engedte szavazni ezt a korosztályt: Ausztria elsőként lépett, őket követte Málta és Belgium. Görögország pedig lehetővé tette, hogy bárki, aki 2024-ben betölti a 17. életévét, részt vehessen a júniusi szavazáson – írta meg az rtl.hu. Ami az országos választásokat illeti, csak Ausztriában és Görögországban járulhatnak a 17 évesek az urnák elé.

A választójogi korhatár 18 év alá csökkentése elleni egyik fő érvként azt szokták felhozni, hogy tudományos, neurológiai szempontból az emberi agy ebben az életkorban még fejlődésben van. Mások azzal érvelnek, hogy a fiatalok nem eléggé tájékozottak a politikáról és azokról a kérdésekről, amelyeket szavazatukkal befolyásolhatnak – az Európai Unió tájékoztatója szerint.

Másrészről az egyik fő érv amellett, hogy a fiatalok már a 16. életévük betöltését követően szavazhassanak, az, hogy ezzel rögződik bennük a demokratikus politikai életben való részvétel gyakorlata, és felnőttkorukra is mintaként szolgál. Ez pedig a választásoktól távol maradók arányának csökkenéséhez vezethet.

Az EU arra törekszik, hogy a lehető legnagyobb mértékben bevonja a fiatalokat a választásokba, ezért 2022 márciusában az Európai Parlament kompromisszumos megállapodásra jutott. Eszerint az európai uniós választásokat illetően a választójogi korhatár 16 évre csökken azokban a tagállamokban, melyek nem döntenek másként. Magyarországon csak 18 éves kortól lehet szavazni június kilencedikén, ekkor tartják nálunk az önkormányzati választásokat is.

Miről döntünk az EP-választáson?

Az Európai Unióban ötévente tartanak európai választásokat, hogy az uniós polgárok megválasszák, kik képviseljék őket az Európai Parlamentben. Az EP tagjai képviselik a választópolgárok érdekeit, és részt vesznek az új jogszabályok kialakításában és elfogadásában. Szavaznak az új kereskedelmi megállapodásokról, és ellenőrzik az uniós intézményeket, valamint az adófizetők pénzének elköltését.