Így néz ki magyarország általános hírfogyasztása az Oxfordi Egyetemhez tartozó Reuters Institute felmérése szerint

Az Oxford Egyetem Reuters Újságíró Kutatóintézete kiadta az éves Digital News Report-ot, melynek célja, hogy megtudják, milyenek a különböző országok hírfogyasztási szokásai. Ebben összesen 46 országot értékeltek, amiben Magyarország is szerepel.

A kormányzó Fidesz 2022. áprilisi földcsuszamlásszerű győzelmét követően, amely Orbán Viktor negyedik egymást követő miniszterelnöki ciklusához vezetett, számos médiaorgánum leépítésbe kezdett, néhány nagy cím pedig megszüntette a nyomtatott kiadást.

– kezdi bevezetését a Reuters Institute for The Study Of Journalism magyarországi elemzésében a Digital News Report-ban, amit évente ad ki az Oxfordi Egyetem újságíró kutatóintézete.

Az elemzés szerint 2022-ben komoly változások zajlottak le a magyar médiapiacon, amit a választások kimenetele és az infláció is nagyban befolyásolt. A választásokat követően komoly leépítések voltak megfigyelhetőek a sajtóban. Így történt ez a KESMA kormánypárti médiakonglomerátumnál is, ami több mint 400 kiadvánnyal rendelkezik. Számos lapnak megszűnt a nyomtatott kiadása, mint a Magyar Hírlapnak, ami már csak online működik, míg a kormánybarát Pesti TV-t minden formában megszüntették, de számos, a kormánnyal nem egyértelműen együttműködő médium is csökkentette a költségeit.

A Reuters szerint a médiaorgánumok bezárása közvetlenül a választások után azt mutatja, hogy a kormány a médiát politikai eszköznek tekinti. Ezt az is alátámasztja, hogy a kormányon lévő párt a médiastratégiájában komoly hangsúlyt fektetett a közösségi médiára. Ennek ékes példája a Megafon, egy olyan konzervatív közösségi média inkubátor, ami kormánypárti véleményvezérek képzését végzi.

Hiányzik a bizalom

A felmérés szerint Magyarországon az emberek hírekbe vetett általános bizalma mindössze 25%, amivel a vizsgált 46 ország közül az utolsó előtti helyezést értük el. Ehhez erősen hozzátartozik az oroszországi eseményekkel kapcsolatos félreinformálás és a „dollár média” negatív reklámozása. A bizalom csökkenése mellett a legtöbb médiaorgánum eléréseinek száma is alacsonyabb lett.

Megnézték összesítve a TV, rádió és nyomtatott sajtó heti eléréseinek arányát is. Hetente, vagy több mint 3 naponta egy héten a tíz legkeresettebb csatorna rangsorban a következő:

RTL (41%)
TV2 (27%)
ATV (23%)
Retro Rádió (17%)
Rádió 1 (15%)
HírTV (15%)
Blikk (13%)
MTV (12%)
HVG (12%)
DunaTV (11%)

Ugyanennek a kategóriának az online népszerűségi rangsora így alakult:

index.hu (35%)
24.hu (34%)
origo.hu (29%)
telex.hu (27%)
444.hu (26%)
hvg.hu (24%)
rtl.hu (22%)
portfolio.hu (17%)
atv.hu (16%)
tv2.hu (15%)

2016 óta nem változott, hogy melyik a legnépszerűbb hírforrás a magyarok számára. 2023-ban is a polgárok elsődlegesen online tájékozódnak a hírekről (85%), míg a TV-ből való informálódás már csak a harmadik helyen van 51%-kal, amit a közösségi média előzött meg 61%-os aránnyal. A legalacsonyabban a nyomtatott sajtó áll, ami még 2016-ban 27%-os használatot mutatott, mostanra ez az arány lecsökkent 7%-ra. Emellett az is kiderült, hogy a magyarok 9%-a fizet csak elő online hírekre.

A hírekbe vetett általános bizalom nagyon alacsony, mindössze 25%-os bizalmi szintet mértek a kutatás során. A válaszadók politikai beállítottsága alapján is megfigyelték az arányokat. A jobboldali válaszadók 36%-ban, míg a baloldaliak 28%-ban bíznak meg a hírekben. A kutatás szerint a HVG és az RTL orgánumai maradtak továbbra is a legmegbízhatóbbak.

A legnépszerűbb márkák bizalmi eredményei: