Ezekkel a diplomákkal akar a legtöbb magyar hallgató külföldön dolgozni Pályakezdés
Gál Luca

Ezekkel a diplomákkal akar a legtöbb magyar hallgató külföldön dolgozni

A művészet és művészetközvetítés képzési területeken tanuló hallgatók közül akarnak a legtöbben tartósan külföldön dolgozni a diplomaszerzés után.

2021-hez képest 5,4 százalékkal emelkedett 2023-ra azoknak a végzős hallgatóknak a száma, akik tartósan terveznek külföldön munkát vállalni a diplomájuk megszerzése után – derült ki a Diplomás Pályakövetési Rendszer 2023-as felméréséből.

Az adatok alapján a válaszadók 51,4 százaléka tervezte, hogy bizonyos ideig külföldön fog dolgozni az egyetem elvégzése után.

2021-ben a megkérdetett utolsó éves, alapképzésen tanuló egyetemisták 13,8 százaléka gondolta úgy, hogy külföldön szeretne tartósan munkát vállalni a diplomaszerzést követően. 2023-ban a hallgatóknak már 19,2 százaléka gondolta ugyanezt. Emellett azoknak is nőtt az aránya (2,4 százalékkal), akik valószínűleg külföldön szeretnének dolgozni, de csak átmenetileg.

Ezekkel a képzési területekkel tudtak a legkevésbé elhelyezkedni a diplomás pályakezdők.

Alapszakos képzésterületekre lebontva a legtöbben a művészet és művészetközvetítést tanuló hallgatók közül akarják hamarosan elhagyni az országot. Őket követik az informatika és a jogi képzést végzők.

Top 5 képzési terület, ahonnan a legtöbben tartósan külföldön akarnak dolgozni:

  1. Művészet, művészetközvetítés: 29,5 százalék
  2. Informatika: 27,3 százalék
  3. Jogi: 26,7 százalék
  4. Társadalomtudományok: 23,7 százalék
  5. Bölcsészettudomány: 22,4 százalék

A képzések közül a pedagógusképzésen nyilatkozták a legkevesebben azt, hogy külföldön terveznek dolgozni. Közülük a válaszadók csak 8,8 százaléka választotta ezt az opciót.

 

"Egy telefonerdővel néznek szembe az anyák napi ünnepségen, de a csoportképen nem lehetnek"– sérülhetnek a gyerekek jogai az oviban, iskolában Közoktatás Palotás Zsuzsanna

"Egy telefonerdővel néznek szembe az anyák napi ünnepségen, de a csoportképen nem lehetnek"– sérülhetnek a gyerekek jogai az oviban, iskolában

A legtöbb intézmény nincsen tisztában azzal, hogy milyen jogi és gyerekjogi kérdéseket vet fel például egy a Facebookra posztolt erdőben sétálós vagy anyák napi felvétel. Az sem világos, hogy mekkora probléma óvónőként videóra venni a hisztiző gyereket vagy kamaszként közös szelfit készíteni az öltözőben? Stáhly Katával, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány gyerekjogi szakértőjével és pszichológusával beszélgettünk.