Évről évre sokan választják az informatikai képzéseket, a friss statisztikák szerint ugyanis már egy alapszakos diplomával is ezen a területen lehet a legjobban keresni. Hány hónap alatt találhattok állást, és milyenek a kezdő fizetések? Milyen árnyoldalai vannak az IT-képzéseknek? Leástunk a diplomáspálya-követési rendszer adatainak legmélyére.

Bár a gazdasági szakok tarolnak a felvételin (a gazdasági diplomások átlagfizetéséről itt írtunk), több informatikai képzés is a népszerűségi lista élén áll. Nem véletlenül: a diplomáspálya-követési rendszer (DPR) legfrissebb statisztikái alapján a pályakezdők közül az informatikai szakokon tanulók számíthatnak a legmagasabb fizetésre, mindegy, hogy alap- vagy mesterszakot, esetleg felsőoktatási szakképzést végeznek.

A 2017/18-as tanévben abszolvált, informatikai szakot végzett hallgatók 1 és 3 éves munkaerőpiaci utókövetésük alapján

havonta bruttó 487 775 forintot keresnek.

Több tucat egyetemen indul egyébként informatikai képzés, a legtöbbet mégis a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem alapdiplomásai vihetik haza (több mint bruttó 600 ezer forintot). Ennél kicsivel kevesebbel, átlagban bruttó 500-550 ezert forinttal számolhatnak a győri Széchenyi István Egyetem, az ELTE és az Óbudai Egyetem informatikusai.

Mennyi az annyi?

Az átlagfizetés persze ennél magasabb, ha a tapasztaltabb, a 2011/2012-es tanévben végzettek adatait is hozzávesszük: ez alapján a bruttó átlagbér már 746 216 forint. A szoftver- és alkalmazásfejlesztők, -elemzők például 807 ezres, az adatbázis- és hálózati elemzők, üzemeltetők bruttó 749 ezres fizetéssel kalkulálhatnak.

Az informatikai képzések ára

Az IT-szakon tanulók majdnem 64 százaléka az egyetem utolsó hónapjaiban már dolgozott, ez az arány a mesterképzéseken még magasabb, több mint 71 százalékos. Aki mégis csak a diploma megszerzése után vállalna munkát, annak sem kell hónapokig keresnie: a statisztikák szerint alapképzés után átlagban 33-34 nap alatt, mesterképzés után 25 nap alatt el tudnak helyezkedni a végzettek. 

Sokan azonban az abszolválásnál megállnak. Bár az informatikai képzéseken csökkent a lemorzsolódás (legalábbis ami az egyetemisták kezdő tanévét illeti), a Felsőoktatási Elemzési Jelentések alapján a jelenség nem szűnt meg. A lemorzsolódás egyébként leginkább az első két félévben jellemző a felsőoktatásban, de sokan a gyakorlat alatt "ragadnak ott" egy cégnél, és már nem is térnek vissza az egyetemre.

A legnagyobb probléma a programtervező informatikus szakon van: az összes lezárt alapképzés csupán 30 százaléka jelent diplomát, vagyis sikeres végzést.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!