Bruttó 345 468 – ennyi az alapszakos pályakezdők átlagfizetése egy friss felmérés szerint. A legjobban még mindig az informatikusok keresnek, de az államtudományi és a műszaki képzéseken diplomázók is 400 forint feletti bruttó bérrel számolhatnak. Mutatjuk a számokat.

Az informatikai alapszakokon végzettek több mint 90 százaléka diplomás munkát végez, havi bruttó átlagjövedelmük pedig megközelíti az 500 ezer forintot – többek között ez derül ki a Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) legfrissebb gyorsjelentéséből. A 2020-as kutatás eredményeit nemrég tette közzé az Oktatási Hivatal, a 2011 és 2018 között nappali tagozatosként abszolutóriumot szerzett hallgatók adatait vizsgálták.

A kutatás érdekessége, hogy több adatbázist vetettek össze, a fizetési és az elhelyezkedési eredmények így álltak össze - felhasználták például a NAV, az egészségbiztosítási alapkezelő, a Felsőoktatási Információs Rendszer és a Diákhitel Központ adatait is.

Mennyit lehet keresni alapszakos diplomával?

A legfontosabb: az alapképzéseken végzettek havi bruttó átlagjövedelme 345 468 forint. A legjobban az informatikai, az államtudományi és a műszaki diplomások keresnek, míg a legalacsonyabb fizetéssel a művészetközvetítési, a pedagógus- és a hitéleti képzést végzett hallgatók számolhatnak – mindhárom területen bruttó 210-220 ezer forint az átlagbér.

Az adatokból az is kiderül, hogy bár a pedagógusok fizetése kifejezetten alacsony, majdnem 90 százalékuk a szakmájában tud elhelyezkedni. Ezt a képzési területet - ebből a szempontból - csak a műszaki és az informatikai szakok előzik meg, míg a legnehezebben az államtudományi, a művészetközvetítési és a sporttudományi képzések egykori hallgatói találnak a diplomájuknak megfelelő munkát.

A középmezőnyben - a fizetés és a diplomának megfelelő munkakör alapján is - a gazdasági, a természettudományi, az agrár-, a társadalomtudományi és a művészeti szakok vannak. 

Mi van a bölcsészekkel és a közgazdászokkal? Na és a tanárokkal?

Bár a közbeszédből lassan kezdenek kikopni a bölcsészek elhelyezkedési esélyeiről szóló sommás kijelentések, a szülők egy része valószínűleg még mindig nem bont pezsgőt, amikor kiderül, hogy a gyereke jelentkezési lapján valamelyik bölcsészkar is szerepel. Nézzük, mit mutatnak a számok.

A felmérés szerint azok a friss diplomások, akik három éve (vagyis a 2017/2018-as tanévben) végeztek bölcsészettudományi alapszakon, bruttó 284 161 forintot keresnek - bár ez 80 ezer forinttal marad el a pályakezdők átlagbérétől, a bölcsészek még így is a középmezőnyben vannak.

A pályakövetési kutatás intézményi adatokat is közölt. A legmagasabb fizetéssel az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem és a Debreceni Egyetem volt bölcsészhallgatói számolhatnak, havonta közel bruttó 300 ezer forinttal, a miskolci és a szegedi egyetem végzősei ennél kevesebb átlagbérről, havi bruttó 220-240 ezer forintról számoltak be. Fontos adat az is, hogy a bölcsészek 55,57 százaléka tud a szakmájában elhelyezkedni.

A továbbtanulás előtt állók számára - anyagilag - jobb választásnak tűnő gazdasági szakok diplomásai valóban jobban keresnek, de távolról sincsenek félmilliós kezdő fizetések. Ehhez a statisztikák szerint egyedül a Corvinus végzettjei kerülnek viszonylag közel bruttó 450 ezer forintos átlagfizetésükkel, a sorban a következő a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, de az átlagfizetés még itt is éppen csak meghaladja a bruttó 400 ezret. A többség 300 és 400 ezer forint között keres, vannak azonban, akiknek a fizetése még a 300 ezer forintot sem éri el.

A sokat emlegetett tanárhiány mellett nem meglepő, hogy a pedagógusképzések friss diplomásainak több mint 88 százaléka a saját szakmájában tud elhelyezkedni. A fizetés viszont kifejezetten alacsony: a bruttó átlagkereset 226 077 forint, de még a legmagasabb fizetéssel rendelkezők keresete sem éri el a 250 ezer forintot (a kezdő pedagógusok bére ennél is alacsonyabb, a különbség oka, hogy a pályakövetési statisztikákban azok is szerepelnek, akik más területen helyezkedtek el). A tanároknál kevesebbet csak a művészetközvetítés képzési területen diplomázók keresnek: bruttó 212 830 forintot.

Mesterszakosok: többet keresnek

A mesterdiplomások bruttó átlagbére több tízezer forinttal magasabb, mint az alapszakosoké, túlnyomó többségük - majdnem 88 százalékuk - ráadásul diplomás munkát végez. Azok közül, akik informatikai vagy műszaki MSc-szakot végeztek, majdnem mindenki el tudott helyezkedni a szakmájában, de az orvosi és egészségtudományi, valamint a pedagógusképzések végzettjeinek 90 százaléka is diplomás munkát végez.

A középmezőnyben itt is a gazdasági, a természet- és a társadalomtudományi, az agrár-, a művészeti szakok, illetve az államtudományi képzések végeztek, átlagosan 80-90 százalékos elhelyezkedési aránnyal. A sort durván leszakadva a jogi mesterszakok zárják, kicsivel több mint 60 százalékos aránnyal.

Aligha meglepő, hogy a mesterszakot végzettek fizetési rangsorát az informatika vezeti (havonta nagyjából bruttó 650 ezer forinttal), ezt az államtudományi (körülbelül bruttó 530 ezer forint) és a műszaki terület (körülbelül bruttó 500 ezer forint) követi. Az orvos- és egészségtudomány területen több mint 400 ezer forintos bruttó átlagbérrel lehet kalkulálni, míg a legkisebb fizetést a pedagógusok viszik haza, a mesterdiplomájuk nagyjából bruttó 280 ezer forintot ér, de a sporttudományi képzéseken diplomázók is hasonló összeggel számolhatnak.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!