A sikeres nyelvvizsga árát 2018. január 1-től visszatéríti az állam. Idén tehát nyilvánvalóan többen fognak próbálkozni a nyelvvizsgával, ám ez nem jelenti azt, hogy a vizsgázók felkészültebbek is lesznek. Mai cikkünk az írásbelire való felkészülésben segít. A szövegalkotási feladatoknál valamennyi nyelvvizsga meghatározza, hány szóból kell állnia a szövegednek. Az írás komoly, kreatív munka. Ne hagyd, hogy a terjedelmi korlátok eltereljék a figyelmed a minőségi szövegalkotásról.

Terjedelem: barát vagy ellenség?

Tekintsd elsősorban barátnak. Leginkább azért, mert az ajánlott vagy javasolt terjedelem mögött a realitás bújik meg. A legtöbb nyelvvizsgában végiggondolják és el is magyarázzák – például ezekben az íráskészség tippekben –, hogy egy átlagos felkészültségű vizsgázó az adott időkeretek között milyen hosszú szöveget képes megírni úgy, hogy az írás előtt 2-3 percig gondolkodik, aztán ír, a végén pedig újra gondolkodik, javít, pontosít. Aki képes ezeket az időkeretbe szorítani, az nem fog abszurd hosszú szöveget írni, sok, a feladatba nem illő tartalmi elemmel.

Honnan tudom, hogy nem írtam sokkal többet?

A szavak megszámolása, a terjedelem belövése fontos a felkészülés során, viszont a vizsgán veszélyes és ellenjavallott. A gyakorlás során kell azt belőnöd, hogy milyen hosszú a szöveg, amit kérnek tőled. Vagyis csak a felkészüléskor (például amikor a tanárodnak írsz egy fogalmazást) számold meg a szavakat, hogy érezd, az éles vizsgahelyzetben megírandó szöveg átlagos hosszúsággal hogy néz ki, mennyi helyet foglal el a papíron.

Miért ne számold a szavakat a vizsgán?

Mert a fő célod az, hogy az adott feladatnak megfelelő szöveget írj. A szövegből ki kell derülni, hogy mi a szándékod és az üzeneted, és fontos, hogy a megfelelő stílusban fogalmazz. Azt várják tőled, hogy a szöveged – legyen az ügyintéző levél, esszé vagy online komment – logikus felépítésű és nyelvileg helyes legyen, és azt, hogy a szókincs szempontjából is megfeleljen a kiválasztott témának és nyelvi szintnek. Ez teljesíteni bőven elég feladat. Ne engedd, hogy a szavak számolgatása megzavarja a koncentrációdat.

Arról nem is beszélve, hogy minden szószámlálás felesleges időpocsékolás. Márpedig a különböző vizsgák 50-70 percet adnak az íráskészség feladatok megoldására, tehát minden másodpercre szükséged van.

Konkrét ellenérvek?

Az általános ellenérvek mellett itt van néhány konkrét indok, hogy miért ne számolgasd a szavakat a vizsgán.

„Ha csak a végén számolom meg a szavakat, az tuti nem zavar az írásban”

Ebben van igazság. De ha akkor derül ki, hogy sokkal többet írtál, nem sok lehetőséged van az ötletszerű kihúzogatásokon túl, ami kérdésessé teszi, hogy az egyes bekezdések logikája megmarad-e. Ráadásul a végén sok mindenre kell figyelned az átolvasáskor, javításkor, a terjedelem ellenőrzése ezekhez képest felesleges és időrabló feladat.

„Ha írás közben számolok, akkor nem fogok kicsúszni a terjedelmi keretből”

Ez nem így van. Ha írás közben folyamatosan azon jár az agyad, hogy hogyan is állsz a terjedelemmel, akkor biztos, hogy megoszlik a figyelmed. Márpedig hatásos szöveget, amelyben minden a helyén van, akkor tudsz írni, ha minden idegszáladdal a szövegalkotásra és a nyelvhasználatra koncentrálsz.

„Hú, de beindultam! De hogy állok a terjedelemmel?”

Ezt a vizsgázót nevezhetjük önsorsrontónak. Az elején átgondolta, hogy mit és hogyan fog megfogalmazni, aztán ír 2 vagy 3 ihletetten jó bekezdést, amikor bepánikol, hogy nem számolta meg a szavakat. Ezért visszaugrik a szöveg elejére, számol, és amikor visszajut a félbehagyott szöveghez, semmi esélye, hogy ugyanazzal az ihlettel tudja folytatni, a pillanat elszállt. Ez sem éri meg.

Akkor mi a teendő?

Tervezz, írj, javíts – folyamatosan gondolkozva!

A jó szöveghez nem kell más, csak gondolkodás, szövegalkotás előtt, alatt és utána. Ezt jól illusztrálja az Euroexam igen részletes útmutatója, és ennek táblázatos önértékelő változata. Vedd figyelembe a választott vizsga értékelési szempontjait, és próbálj csak a szövegalkotásra és a nyelvezetre koncentrálni. Így nem kell majd a terjedelemmel foglalkoznod.

Írás előtt:

Gondolkozz, hogy milyen célt kell elérned az adott feladatban. Tervezd meg, hogy, milyen hatást kívánsz tenni az olvasóra, milyen altémákat fogsz érinteni, és milyeneket nem (ezzel kiküszöbölöd, hogy túl sok mindent vegyél bele). Rövid, kulcsszavas, pontokba szedett jegyzeteket írj csak, amiket a szövegalkotásnál végig használhatsz.

Írás közben:

Ilyenkor folyamatosan kell szerkesztened. Hogyan indítsd az szöveget egy adott műfajban? Mi mit követ? Milyen kötőszavakkal és kifejezésekkel kösd össze a mondatokat, bekezdéseket? Figyelj arra is, hogy az elvárt stílusban fogalmazd a szöveget, és biztosítsd a nyelvhelyességet, sőt a szükséges szókincset is elő kell bányásznod tudásod mélyéről. Ez komplex feladat, ami nem enged teret a szavak számlálásának.

Írás befejezésekor:

Sokan ilyenkor már csak a nyelvi javításokra figyelnek. Pedig ez csak egy a gondolkodás irányai közül. Mivel a legtöbb vizsgán az írásbeli kommunikációs készségeket mérik és értékelik, a szövegalkotási elemekre (pl. bekezdések szerkesztése, kötőszavak alkalmazása stb.) is figyelned kell a 4-5 perces ellenőrzéskor, amikor az utolsó simításokat végzed. Soha ne add ki a szövegeidet a kezedből ellenőrzés, utolsó javítások nélkül.

Vegyük át a legfontosabbakat még egyszer!

• A terjedelem belövésére is a vizsga előtt próbálj felkészülni, hogy a vizsgán már csak a szövegalkotásra koncentrálj. • Az értékelési szempontokat tedd magadévá, és ha ez sikerül, akkor a terjedelem magától a helyére kerül!