Mik a legújabb trendek a nyelvvizsgáztatás terén? Mi zajlik a nemzetközi szakmai műhelyekben? Mitől mérhet megbízhatóbban egy nyelvvizsga? Hegedűs Kristóffal, az Euroexam International budapesti kutatásvezetőjével beszélgettünk.

Az elmúlt hónapokban több kül- és belföldi szakmai konferencián is részt vett. Milyen problémák, témák foglalkoztatják a nemzetközi nyelvvizsgákkal foglalkozó szakembereket?

Igen, izgalmas három hónap végén vagyunk! Legutóbb éppen az EALTA, a Nyelvtudásmérők Európai Szakmai Szervezetének konferenciáján járt a vizsgaközpontunk fejlesztői csapata. Ez talán a legmagasabb szakmaiságot képviselő európai szervezet, tagja az összes jelentősebb nemzetközi vizsgaközpont, egyetemi műhelyek és vezető kutatók. A nyelvtudás mérése a különböző országokban más és más kihívásokat jelent, és sok érdekes előadást, szimpóziumot láthattunk ezekről. Nem utolsó sorban, az Euroexam nemzetközi műhelye is lehetőséget kapott egy új izgalmas projekt bemutatására.

Kaphatnánk egy kis betekintést a műhelytitkokba? Hogyan kapcsolódott mindez a konferencia témájához?

Azt hiszem, sokan egyetértenének azzal, hogy Magyarországon a nyelvvizsgák tétjét tovább emeli az a tény, hogy 2020-tól az egyetemi felvételi, tehát a felsőoktatásban való részvétel lehetőségének feltétele, hogy a jelentkező letegyen egy legalább középfokú komplex vizsgát. Tagadhatatlanok a dolog társadalmi hatásai, ezért különösen fontos minden olyan szakmai munka, ami a vizsgák megbízhatóságának további javítását célozza. Talán ez volt az előadásunk iránti nagy érdeklődésnek is a legfőbb oka.

Miről szól a projekt?

Röviden: ez egy új módszer kidolgozásáról szól az íráskészség feladatok – emailek, esszék és egyéb fogalmazások – értékelésére, mely jelentősen emeli az értékelés minőségét, vagy – szakmaibban fogalmazva – megbízhatóságát és érvényességét.

Talán az sem mindenki számára világos, hogy jelenleg hogyan értékelik ezeket a feladatokat a nyelvvizsgákon.

A mostani általános gyakorlat szerint ezeket a feladatokat egy értékelő skálával pontozzák. Vannak bizonyos értékelési szempontok – olyasmi, mint például A feladat teljesítése, Nyelvhelyesség vagy Szerkezet, logikus felépítés – és ezekre a szempontokra kap a vizsgázó pontokat. Ez a vizsgáztatók képzésével és rendszeres standardizációval egy viszonylag jól működő rendszert jelent, az értékelői szubjektivitást azonban 100%-ban nem nem szűri ki. Az újdonságot ehhez képest az jelenti – ez a mostani kutatásunk eredményeképpen kidolgozott eljárás – hogy az értékelő egy jóval konkrétabban megfogalmazott állítássoron megy végig, és dönti el minden esetben, hogy a fogalmazás megfelel-e az adott kritériumnak, például "A vizsgázó nem keveri össze a szófajokat, pl. főneveket és mellékneveket". Így az értékelés még részletesebbé és pontosabbá, objektívebbé válik, amit a projekt keretében végzett elengedhetetlen statisztikai számítások is alátámasztanak. Ez komoly eredmény!

Ez érintheti a többi vizsgarész értékelését is?

Elsősorban a produktív készségeket mérő vizsgarészeknél jelenik meg ez az igény, tehát az írás mellett a beszédkészség résznél. Az olvasott és a hallott szöveg értését mérő vizsgarészben a feladattípusok jellege miatt – ha jó a feladat - egyértelmű, mi a helyes megoldás. A feleletválasztós feladatoknál is ez a helyzet – hiszen a három vagy négy közül csak az egyik megoldás lehet jó – és az egy-egy szó megadását kérő feladatok esetében sincs tere az értékelői szubjektivitásnak. Ezek azok a feladatok, amelyeket „gépileg” is lehet értékelni. A beszédkészségnél – ahol hasonló a jelenlegi értékelési módszertan, mint az írásnál – szintén felmerül hasonló fejlesztés igénye. Talán mondanom sem kell: fogunk ezzel is foglalkozni.

Várható, hogy a gyakorlatban is bevezetik az új módszert?

Mivel egy folyamatban lévő nemzetközi projektről van szó, erről egészen konkrét információt még nem tudok adni. Az új eljárás nagyon ígéretes, de számos lépés hátravan, amíg a gyakorlati bevezetés szóba kerülhet. Természetesen erről leendő vizsgázóink az elsők között fognak értesülni.

Van esély arra, hogy az értékelési módszerüket külföldi vizsgaközpontok is átveszik?

Sok konferencián veszünk részt Európa-szerte, és ezek lehetőséget biztosítanak arra, hogy beszélgessünk, kicseréljük a tapasztalatainkat. Ötletek fogannak, elindulnak, átalakulnak, így az alapötletet mostani munkánkhoz is egy kiváló holland szakembertől, Norman Verhelsttől, az Eurometrics munkatársától kaptuk. A párizsi konferencián többen is érdeklődtek a kutatásunk részletei iránt, ők nyomon fogják követni az eljárás bevezetésének lépéseit, mi pedig örülünk, hogy az eredményeinket másokkal is meg tudjuk osztani.