Több mint 900 nyelvórát ülnek végig a diákok, de ez sem elég a nyelvvizsgához Nyelvtanulás
Eduline

Több mint 900 nyelvórát ülnek végig a diákok, de ez sem elég a nyelvvizsgához

Az állami iskolákban negyediktől tizenkettedikig 936 tanórát kapnak a diákok, ám a többségnek ez mégsem elegendő a nyelvvizsgához.

Nulláról a középfokú szintig 480 tanóra alatt lehet eljutni, ehhez képest az állami iskolákban negyediktől tizenkettedikig általában 936 tanórát kapnak a diákok, és ez még nem is az emelt szintű óraszám, a többségnek mégsem elegendő a nyelvvizsgához – mondta Berényi Milán, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke a Magyar Időknek, hozzátéve: nem mennyiségi, hanem minőségi problémák vannak a nyelvoktatás terén, de nem lehetetlen a változtatás.

Berényi Milán szerint ezért nem negyedik, hanem már első osztályban el lehetne kezdeni az idegen nyelvekkel való foglalkozást. Kiemelte: strukturális probléma, hogy nem épül egymásra az iskolai nyelvtanítás, vagyis sokszor előfordul, hogy egy gyermek általános iskolában elkezd tanulni egy nyelvet, és amikor a középiskolába kerül, akkor teljesen újrakezdi. Azt is problémának tartja, hogy a középszintű érettségi egy nyelvből az állami nyelvvizsga alapfokú szintjének felel meg, ezért megoldásnak látná, hogy a középiskolákban az emelt szintű érettségire való felkészítés legyen a cél, mert ez a középfokú nyelvvizsga szintje.

Ha területi megosztásban nézzük, akkor Budapesten a legsikeresebb a nyelvoktatás, majd a sorban Nyugat-Magyarország következik, a legvégén pedig a keleti régió. A szakember szerint ennek sok oka lehet, de az biztos, hogy az egyik megoldáshoz vezető út a minőségbiztosítás, a folyamatos és egységes országos mérési rendszer bevezetése, amely a tanárok munkájáról, annak minőségéről tájékoztatást ad.

Jön a szigor 2020-tól, pedig az iskolai nyelvórákon a diákok zöme nem tud felkészülni a nyelvvizsgára

Vajon elegendő-e a középiskolában nyelvoktatás ahhoz, hogy a diákok teljesíteni tudják a 2020-tól érvényes új szabály előírásait, miszerint csak nyelvvizsgával lehet egyetemre, főiskolára felvételizni? A Szent István Egyetem Zöld Út Nyelvvizsgaközpontja felmérést készített a magyarországi középiskolások idegennyelv-tudásáról és nyelvtanulási szokásairól - elsősorban arra voltak kíváncsiak, mit gondolnak a diákok a 2020-tól érvényes új szabályról, amely szerint legalább középfokú nyelvvizsga vagy nyelvtudás nélkül nem lehet felvételizni egyetemre, főiskolára.

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely Érettségi-felvételi Kurucz Tünde

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely

Mínusz 3128 – ennyivel csökkent az állami ösztöndíjas képzések száma a 2025-ös pótfelvételin. Ez összességében mintegy 36 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Ennek ellenére vannak olyan egyetemek, melyek kifejezetten jól jártak, de arra is akad példa, ahol kereken ezer férőhellyel kevesebb állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg a pótfelvételin.