Ahogy arról korábban beszámoltunk, 2020-tól csak azok a felvételizők kezdhetik meg tanulmányaikat valamelyik egyetemen vagy főiskolán, akiknek van legalább egy B2-es, vagyis középfokú nyelvvizsgájuk. A lapnak Horváth Péter úgy nyilatkozott, támogatandónak tartja azt a kormányzati célt, hogy a diákok legalább egy idegen nyelvből eljussanak a B2 szintű nyelvtudásig felsőoktatási tanulmányaik megkezdéséig.

Hozzátette: az egyetemeknek, főiskoláknak kevés lehetőségük van arra, hogy az adott szak tanítása mellett a nyelvtanulásban segítsék a hallgatókat. Horváth Péter szerint "ez az enyhe kényszer" jó hatással lehet a nyelvtanulásra, de mint sok más esetben, ennél a követelménynél is vitatható, hogy teljes esélyegyenlőség mellett lehet-e teljesíteni.

Az első nyelvvizsga ingyenessé tételéről szóló kormányzati tervről azt mondta, üdvözlendő, ugyanakkor jelenleg is van mód ingyenesen hozzáférni a nyelvvizsgához, amennyiben a diákok emelt szinten érettségiznek és 60 százalék felett teljesítenek. Ez azonban az elnök szerint kockázatos út, továbbá az ilyen módon megszerzett bizonyítványt külföldön nem ismerik el.

A lapnak Hiller István korábbi szocialista oktatási miniszter a tervekről azt mondta: önmagában a nyelvvizsga ingyenessé tétele – ami az MSZP 2001-es oktatási programjának is része volt – jó, de csak gesztusértékű kezdeményezés.

Úgy véli, valójában nem a vizsgadíj jelenti a magas költséget a családoknak, hanem az oda vezető út. A politikus emlékeztetett: sokan akár több százezer forintos kiadással járó magánórákon sajátítják el a szükséges tudást, amit a többség nem engedhet meg magának, így a rendszer esélyegyenlőtlenséget teremt.