Ingyenes lesz az első nyelvvizsga januártól, de ezekre a feltételekre figyelni kell Nyelvtanulás
Eduline

Ingyenes lesz az első nyelvvizsga januártól, de ezekre a feltételekre figyelni kell

Akár 35 ezer forintos támogatást is kaphatnak azok a 35 év alattiak, akik 2018-ban szerzik meg első közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgájukat, nem mindegy azonban, milyen nyelvből jelentkeznek írásbelire és szóbelire. Összeszedtük a legfontosabb szabályokat és feltételeket.

Az augusztusban megjelent kormányhatározatból úgy tűnik, a kormány növekvő nyelvvizsgaszámot vár: 2018-ban 2,8 milliárd, 2019-ben már több mint 3 milliárd, 2020-ban pedig 3,37 milliárd forintot szánnak a támogatásra. 

Nem véletlenül: a nyelvvizsgahiány miatt most még "csak" a végzős egyetemisták, főiskolások vannak bajban: az Oktatási Hivatal az Eduline-nal azt közölte, 17-20 százalékuk a nyelvvizsga miatt nem szerzi meg diplomáját, ők abszolutóriummal kénytelenek munkát keresni. 2020-tól azonban már a végzős középiskolások is ráfázhatnak, ha nincs nyelvvizsgájuk, attól az évtől ugyanis csak azok kerülhetnek be a felsőoktatásba, akiknek legalább B2-es, vagyis középfokú nyelvtudásuk van, és erről bizonyítványuk - nyelvvizsgájuk vagy emelt szintű érettségijük - is van.

Kik kaphatják meg a támogatást?

A kormányzati oldalon múlt héten jelent meg a nyelvvizsga-támogatásról szóló rendelet tervezete, amelyben az áll - ez a legfontosabb szabály, amelyet eddig is ismertünk -, hogy azok kaphatják vissza első nyelvvizsgájuk díját, akik a vizsga napján még nem töltötték be a 35. életévüket.

A támogatás az alapfokú nyelvvizsgákra nem vonatkozik, csak a B2-es (vagyis a középfokú) és a C1-es (felsőfokú) vizsgákra, és az sem mindegy, milyen nyelvből jelentkeznek írásbelire és szóbelire a 35 évnél fiatalabbak. A rendelettervezet alapján csak az angolból, németből, franciából, olaszból, oroszból, spanyolból, nemzetiségi nyelvekből, latinból, portugál, arab, héber, japán, kínai, holland, finn nyelvből tett vizsga árát lehet visszaigényelni. Viszont a kedvezményt a szaknyelvi vizsgák után is igényelni lehet.

A speciális esetek

A rendelettervezet arra az esetre is kitér, ha valakinek a szóbeli vagy az írásbeli nyelvvizsgája már megvan, így 2018-ban csak részvizsgára jelentkezne. Ha a két részvizsga egyesíthető, akkor csak a szóbelire/írásbelire is meg lehet kapni a támogatást, sőt honosított nyelvvizsgára is.

Sőt az emelt szintű nyelvi érettségire is. Ha a nyelvtanulónak már fizetnie kellene az emelt szintű nyelvi érettségiért (mert már nem középiskolás, korábban megszerezte az érettségi bizonyítványt), visszakaphatja a vizsga díját, amely 2018-ban 35 ezer forint lesz. Nem elég átmenni a vizsgán a támogatás megszerzéséhez, legalább 60 százalékos eredményt kell elérni, ugyanis csak az egyenértékű a középfokú (B2-es) komplex nyelvvizsgával.

Mennyi pénzt lehet visszakapni?

A támogatás mértéke a nyelvvizsga vagy az emelt szintű nyelvi érettségi díja, de legfeljebb az adott évben érvényes minimálbér 25 százaléka - a minimálbér jövőre 138 ezer forint lesz, ennek a negyede, vagyis 34 500 forint jár vissza a nyelvvizsga díjából. Ez az összeg valamivel magasabb a legnépszerűbb nyelvvizsgaközpontok vizsgadíjainál: a TELC-nél a komplex B2-es 32 ezer, az ECL-nél 28 ezer, az Euroexamnél 31 ezer forint. A Rigó utcában, vagyis az ELTE Origó Nyelvvizsgaközpontjában 28 ezer forintot kell fizetni a középfokú nyelvvizsgáért, a BME-nél 27 500 forintot.

Ingyenes első nyelvvizsga 2018-tól: adómentes lehet a visszakapott vizsgadíj

Egyes állam által nyújtott támogatások adómentességének törvénybe iktatását kezdeményezi kedden benyújtott törvényjavaslatában Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériu­ma parlamenti államtitkára. Egyebek mellett 2018. január 1-jétől adómentes lenne az első sikeres nyelvvizsga és az első emelt szintű, idegen nyelvből tett érettségi vizsga díjának jogszabály szerint megtérített összege - írja a Magyar Idők.

A C1-es, vagyis felsőfokú nyelvvizsgák mindenhol drágábbak: a TELC C1-es komplex vizsgája kereken 35 ezer forint, vagyis csak 500 forinttal haladja meg az állami támogatás maximumát. Az ECL-nél 29 ezer, az Euroexamnél 33 ezer, a Rigó utcában 31 ezer, a BME-nél 29 500 forint a felsőfokú nyelvvizsga.

A nyelvvizsga díját saját zsebből kell kifizetni, előre senki nem kapja meg a támogatást. Ha mind az írásbelin, mind a szóbelin átmegy a vizsgázó, kérelmeznie kell a díj visszautalását, méghozzá az Új Nemzedék Központ Nonprofit Közhasznú Kft.-nél, a nyelvvizsga-bizonyítvány vagy -tanúsítvány kiállításától számított egy éven belül - ha valaki kicsúszik a határidőből, elveszíti a támogatást.

A központ tizenöt napon belül dönt a kérelemről, az Oktatási Hivatalnál ellenőrzi a nyelvvizsga adatait. Ha minden klappol, a sikeres vizsga díját visszautalják a vizsgázó bankszámlájára. A visszaérkező összeg után adózni nem kell.

Hány pontot lehet kapni az egyetemi felvételin a nyelvvizsgáért?

Hány pontot kaphattok a felsőoktatási felvételin a B2-es és a C1-es nyelvvizsgáért? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk. Szeretnék jövőre egyetemre felvételizni, addig szereznék egy középfokú nyelvvizsgát. Így hány ponttal kapok többet? A felsőoktatási felvételin - ha alap-, osztatlan szakra vagy felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek, a nyelvtudásért maximum 40 pontot kaphattok.

Angol B2 Origo nyelvvizsga felkészítő | | online képzés és tanfolyam | Eduline

Online képzés célja: A tanfolyam fő célja, hogy egy olyan felkészülési módot biztosítson Nektek, a nyelvvizsgázni készülőknek, amire korá...

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely Érettségi-felvételi Kurucz Tünde

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely

Mínusz 3128 – ennyivel csökkent az állami ösztöndíjas képzések száma a 2025-ös pótfelvételin. Ez összességében mintegy 36 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Ennek ellenére vannak olyan egyetemek, melyek kifejezetten jól jártak, de arra is akad példa, ahol kereken ezer férőhellyel kevesebb állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg a pótfelvételin.