Nagy szigor vár a felvételizőkre, sokan bukhatják az egyetemet: el kell kezdeni a felkészülést Nyelvtanulás
Eduline

Nagy szigor vár a felvételizőkre, sokan bukhatják az egyetemet: el kell kezdeni a felkészülést

2020-tól csak az felvételizhet egyetemre vagy főiskolára, akinek legalább középfokú nyelvtudása van. Csak a nyelvvizsga-bizonyítványt fogadják majd el? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

Idén érettségiztem, de egy-két évig még biztosan nem fogok egyetemre felvételizni, külföldi munkát tervezek. Viszont hallottam, hogy 2020-tól nyelvvizsga nélkül egyáltalán nem lehet bejutni a felsőoktatási intézményekbe. Ha angolból nem nyelvvizsgát, hanem emelt szintű érettségit teszek, azt is elfogadják?

A felsőoktatási felvételiről szóló rendelet 2020 januárjától hatályos szövegében az áll, hogy az egyetemi-főiskolai felvételi idegen nyelvi előfeltétele a legalább B2 szintű, általános nyelvi, komplex nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű okirat.

Fontos, hogy az emelt szintű érettségi vizsga idegen nyelvből középfokú (B2) komplex típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül - feltéve, ha az emelt szintű érettségi eredménye legalább 60 százalékos.

40-59 százalékos eredmény esetén alapfokú (B1) komplex típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül, ez azonban nem elegendő 2020-tól a felsőoktatási felvételihez.

Rengeteg diák szorulhat ki az egyetemekről, főiskolákról a kötelező nyelvvizsga miatt

Három év múlva már csak az felvételizhet egyetemre, akinek lesz középfokú nyelvvizsgája. Miközben a felvételizők száma demográfiai okokból is csökken, ez az intézkedés a maihoz képest akár 10 ezerrel is csökkentheti a felvehető hallgatók számát 2020-ra. Az Index a 3-4 éves nappali alapképzésekre és 5-6 éves osztatlan képzésekre (orvos, jogász stb.)

Az Egyesült Királyságban vagy az USA-ban jobb egyetemre járni? Felsőoktatás Vendégszerző

Az Egyesült Királyságban vagy az USA-ban jobb egyetemre járni?

Sokan álmodoznak arról, hogy külföldön tanuljanak, de amikor választani kell a brit és az amerikai egyetemek között, könnyű elveszni. Mindkét rendszer világszínvonalú, mégis másképp működik: eltér a tanórák felépítése, a felvételi folyamata, a közösségi élet és a mindennapok ritmusa. Ritli Zsanett írása, aki a University of St. Andrews alumnájaként és jelenlegi Fulbright-ösztöndíjas NYU hallgatóként mindkét felsőoktatási rendszerben első kézből szerzett tapasztalatot.