Az utóbbi hetekben megszaporodtak a hírek a nyelvvizsgák háza tájáról. Néhány nyelvvizsgaközpont novembertől könnyebb vizsgákkal és alacsonyabb ponthatárokkal kecsegteti a vizsgázókat. Átnéztük a legnépszerűbb vizsgaközpontok weboldalait, hogy összefoglaljuk, hol mi változott, és mi az oka, ha más vizsgákon nem volt változás.
Megváltozott a vizsgarendszerek szabályozása: egy helyett legalább két feladat
Az új szabályozás szerint a nyelvvizsgáknak minden nyelvi készséget (írás- és beszédkészséget, hallás utáni szövegértést, olvasott szöveg megértését, kétnyelvű vizsgák esetében a közvetítési készséget is) minden vizsgarészben kötelezően legalább két feladattal kell ellenőrizni. Ez tulajdonképpen jó hír a vizsgázóknak, hiszen vizsgarészenként legalább két feladattal megbízhatóbbak a vizsgák, mint korábban.
Egyes nyelvvizsgák tehát hosszabbak lettek
Azok a nyelvvizsgák, amelyek eddig nem feleltek meg ennek az elvárásnak, most nyilván kénytelenek voltak változtatni korábbi gyakorlatukon, így ahol eddig csupán egy feladat volt, most legalább kettő lesz, ami értelemszerűen hosszabb vizsgát eredményez.
A BME B2-es vizsgán az íráskészséget az eddigi egy helyett immár két feladattal értékelik, a levél mellé bekerült egy fórumhozzászólás is mint új műfaj. A kétnyelvű B1 általános vizsgán is két új típusú olvasáskészség és közvetítés feladat szerepel. Mindhárom szinten (B1, B2, C1) kicsit bonyolultabb, háromopciós feleletválasztós feladattípusra cserélték a beszédértés 2. feladatát, ahol korábban csak igaz-hamis állításokról kellett dönteni.
A TELC írásbeli vizsgarészében B1 és B2 szinten a korábbi egy levélen túl egy külön emailt is kell majd írni.
Az Origó is hozzáigazította vizsgarészeit az új követelményekhez, méghozzá oly módon, hogy a hallott és olvasott szövegértés is két-két feladat megoldásából áll, valamint az íráskészséget a szokásos levél mellett egy véleménykifejtő fogalmazás megírásával is ellenőrzik. Mostanra egyedül a kétnyelvű vizsgáknál a Közvetítés idegen nyelvről magyarra készséget mérik egyetlen feladattal, ami ugyan nem felel meg a szabályozásnak, de talán nem is baj, mert a vizsga így is elég hosszú lett.
A Magyarországon akkreditált vizsgarendszerek esetében a reprezentativitásra vonatkozó előírás (minden készséget legalább kettő feladattal kell mérni) akkor lesz kötelező érvényű egy vizsgarendszerre, ha abban a mindenkori utolsó 3 év átlagában évente legalább 1000 fő vizsgázott. Mivel a Corvinus Általános Nyelvvizsga 2014. márciusa óta működik, így a fent idézett szöveg értelmében "az utolsó 3 év átlaga" 2017. márciusában lesz mérhető először. Ebből következően a 2017. márciusát követő első vizsgaidőszakban vagyis 2017. májusban találkozhatnak a vizsgázók az átalakított vizsgával. Ez az átalakítás mindössze az íráskészség feladatot fogja érinteni és erről időben tájékoztatást ad a Corvinus Nyelvvizsgaközpont - tudtuk meg a Corvinustól.
Ezekben a vizsgarendszerekben tehát nem hogy egyszerűsödött, hanem hol egy, hol több feladattal bővült, azaz meghosszabbodott a nyelvvizsga, nem is kicsit. Az eddig is hosszúnak számító Origón például a komplex vizsga a beszédkészség nélkül középfokon már 3 és fél órás, a TELC-en ugyanez 3 órát kóstál és csak 5 perccel marad el tőle a BME B2-es vizsgája.
Az ECL, az Euroexam, a Goethe Institut és a Cambridge vizsgákon idén nem történt változás, ezeken mindig is két, esetenként három feladattal mértek a vizsgázók minden egyes nyelvi készségét. Érdekesség, hogy legrövidebb a B2-es vizsgák közül mégis az ECL és az Euro, előbbin 150, utóbbin 140 perc az írásban teljesített vizsga teljes hossza.
Nem könnyítésről van szó, csak arról, hogy megszűnt a nehezítés
Néhány nyelvvizsgaközpont (például a BME, a Corvinus és az Origó) úgy döntött, hogy novembertől nem nehezíti tovább a vizsgázók életét, hanem elfogadja azt a gyakorlatot, amelyet több nyelvvizsgaközpont több mint 15 éve követ.
Mostantól náluk sem érvényes a háromszor 60 százalékos szabály. Tehát a vizsgázóknak nem kell külön az írásbelin, a szóbelin és az összesített pontszámban is egyaránt legalább 60-60 százalékot teljesíteni ahhoz, hogy megkapják a sikeres vizsgabizonyítványt.
Az egyes nyelvi készségeket külön-külön értékelő vizsgarészek (ezek az írás-, olvasás, hallás és beszédkészség) sikeresen teljesítettnek tekinthetők, ha azon a vizsgázók az elérhető pontszámok legalább 40 százalékát megszerzik. Az összes feladat pontszámainak összesítése esetén azonban legalább 60 százalékot kell elérniük ahhoz, hogy sikeres, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványt kaphassanak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a magasabb pontszámmal teljesített vizsgarész most már ezeken is kompenzálhatja a gyengébb, de legalább 40 százalékos teljesítményt. A 60 százalékos összteljesítmény kritériuma továbbra is fönnmarad, így a változás nem jelenti azt, hogy a nyelvvizsgák általánosságban könnyebbé váltak volna. A külön-külön 60 százalékos teljesítési minimumra korábban se igazán volt jó magyarázat, viszont mindig volt pár nagyon peches vizsgázó akiknek a tudása nagyon ingadozó, ők ezen túl már nem fognak pont emiatt elcsúszni. Kilóg a sorból a TELC, itt továbbra is feltétel az írásbeli és szóbelin a külön-külön 60 százalékos minimum.
Legfontosabb a tudatos választás
Feltehetően minden vizsgázó a „könnyebb” nyelvvizsgát keresi. Általánosságban viszont egyik nyelvvizsgáról sem lehet elmondani, hogy könnyebb vagy nehezebb. Az egyiknél ez a vizsgarész könnyebb, a másiknál meg a másik. Az egyik vizsgázónak az írásbeli a könnyebb, a másiknak meg a szóbeli. Van, aki nyelvtanozni tud inkább, más pedig folyékonyan beszélni. Mindenkinek azt a vizsgát érdemes megtalálnia, amelyik leginkább a saját készségeihez passzol. Ehhez pedig nem lehet elkerülni a módszeres tájékozódást. Az ismerősök és tanárok tanácsai mellett érdemes felkeresni a vizsgarendszerek weblapját, mintafeladataikat kipróbálni és alaposan körülnézni, melyik milyen követelményeket támaszt, milyen segítséget kínál a felkészüléshez, és milyen minőségű bizonyítványt ad a tudásért.
Korábbi cikkeink a különböző nyelvvizsgák mintafeladatairól:
A Szent István Egyetem nyelvvizsgája
