Mutatjuk a szabályokat.
2022 végén a felsőoktatási törvény módosításával a kormány azt is írásba foglalta, hogy többé - ellentétben az addig érvényben lévő szabályokkal - nem lesz központi feltétele a diplomaszerzésnek a legalább egy darab B2-es szintű nyelvvizsga. Azelőtt ugyanis csak azok az egyetemisták, főiskolások kaphatták meg a diplomájukat, akik átmentek a záróvizsgán, emellett bemutatták a szakon előírt (alapszakokon legalább egy B2-es, komplex) nyelvvizsgát.
Az elfogadott módosítás szerint ekkor a kormány az egyetemek kezébe helyezte azt a döntést, hogy az általuk kiadott diplomákhoz kérnek-e nyelvvizsgát, vagy egyéb nyelvi mérést, az intézményeknek gondoskodnia kell a szaknyelvi oktatásról is. Az egyetemek által meghatározott nyelvi követelmény továbbra sem lehet magasabb, mint a korábban elvárt B2-es szint. Itt megnézhetitek, hogy mik a szabályok a nagyobb egyetemeken.
Egyre kevesebben tanulnak nyelveket
"A döntés miatt kevesebben járnak a nyelvviskolákba, illetve a tanulás motivációja is megváltozott. Többeknek már nem a nyelvvizsga megszerzése a fő céljuk, sem az egyetemi felvételi, hanem egyéb okokból iratkoznak be nyelvtanfolyamokra, például szükségük van rá a munkakörükből kifolyólag" – mondta a módosítás hatásáról Légrádi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke.
122 885 - tíz évvel ezelőtt még ennyien próbáltak meg nyelvvizsga-bizonyítványt szerezni valamilyen idegen nyelvből, 2022-re viszont ez a szám 83 145 nyelvvizsgázóra csökkent. Ehhez képest még nagyobb visszaesést láthatunk a tavalyi évben, az Oktatási Hivatal (OH) 2023-as nyelvvizsga-statisztikája szerint tavaly mindössze 66 307-en nyelvvizsgáztak Magyarországon.
2024-től máshogy számolják a felvételi pontokat: továbbra is 500 pontot szerezhetnek a diákok, de arról, hogy melyik szakhoz kérnek emelt szintű érettségit, vagy mire, mennyi többletpontot adnak, maguk dönthetnek az egyetemek:
