Rozgonyi Zoltán: „Korábban az egyetemista korosztály jött felsőfokra vizsgázni, ma már nagyobb számban vannak a 16-17 éves középiskolások” Nyelvtanulás
Szponzor tartalom

Rozgonyi Zoltán: „Korábban az egyetemista korosztály jött felsőfokra vizsgázni, ma már nagyobb számban vannak a 16-17 éves középiskolások”

Rövidebb, könnyebben értelmezhető feladatok, amelyeknek a megoldása továbbra is magas szintű nyelvtudást igényel. Nehéz feladatuk van a nyelvvizsgaközpontoknak, mivel alkalmazkodniuk kell a most vizsgázó, a digitális környezetbe már beleszületett nyelvtanulókhoz, akik egyre hamarabb, egyre magasabb szinteken mennek nyelvvizsgázni. A változásokról Rozgonyi Zoltánnal, az Euroexam Nyelvvizsgaközpont vezetőjével beszélgettünk.

Míg néhány évvel ezelőtt jellemzően inkább az egyetemisták tettek nagyobb számban felsőfokú nyelvvizsgát valamilyen idegen nyelvből, mostanra már az sem ritka, hogy 16-17 éves diákok szerezzenek ilyen magas szintű nyelvtudást igazoló bizonyítványt – árulta el Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület és az Euroexam Nyelvvizsgaközpont vezetője.

Az Oktatási Hivatal Nyelvi Akkreditációs Osztályának (NYAK) adatai szerint míg 2014-ben 122 884 nyelvvizsgázó közül mindössze 13 810-en próbáltak meg felsőfokú nyelvvizsgát szerezni, tehát az összes vizsgázó alig több, mint 10 százaléka, 2022-ben már 83 098 vizsgázó közül 16 144-en próbálták meg a C1-es szintet, ami a 20 százalékot is megközelíti.

Arról, hogy minek köszönhető a felsőfokú nyelvvizsgázók számának növekedése, valamint a nyelvvizsgázó korosztály feltételezett fiatalodása, és hogy ehhez a nyelvvizsgaközpontok hogyan tudnak alkalmazkodni, az Euroexam Nyelvvizsgaközpont vezetője bővebben is beszélt.

Mennyire gyakori, hogy a középiskolások felsőfokú nyelvvizsgát szerezzenek a tanulmányaik végére, és annak birtokában felvételizzenek a felsőoktatásba?

Borzasztóan szétszakadt a középfokú oktatás, a gimnáziumok, középiskolák teljesítménye. Az iskolák egy jelentős részében sajnos nemhogy a középfok, de bármi értelmezhető szint közelébe se sikerül elvinni a diákokat, ugyanakkor van egy 15-20 százalék körüli „krémje” is a középfokú oktatásnak; azok az iskolák, amik újra és újra tömegével küldenek B2-es, nagy számban pedig C1-es nyelvvizsgára tanulókat úgy, hogy jelentős részben, vagy teljes egészében az iskolában készülnek föl. Létezik ez a réteg, de sajnos messze nem jellemző az egész közoktatásra.

Tehát akkor mondjuk a budapesti „elitgimnáziumokra” jellemző, hogy fel tudják készíteni felsőfokú nyelvvizsgára a diákokat?

Ez egy csalóka dolog, mert ha az egész oktatási rendszert nézzük, akkor persze, Budapest sokkal előbbre áll teljesítményben, mint az ország többi része, de amikor egyedi intézményeket nézünk, az erős tudást adó iskolák mindenfelé megjelennek.

Két tannyelvű, vagy nagyon magas színvonalú nyelvoktatást kínáló iskolák a legváratlanabb helyeken is vannak. A legtöbb megyeszékhelyen például vannak ilyen intézmények, amik lehetnek gimnáziumok, technikumok, egyházi iskolák is, de még így is csak egy szűk szeletét teszik ki a közoktatásnak.

A felvételi rendszer átalakítása miatt vannak olyan egyetemek, ahol a felsőfokú nyelvvizsga 2024-től akár 100 többletpontot is érhet. Előfordulhat, hogy talán épp ez lesz a motiváció a diákok számára ahhoz, hogy megpróbálják minél inkább fejleszteni a nyelvtudásukat, és hogy magasabb szintű nyelvvizsgát tegyenek a középiskolai tanulmányaik végén?

Biztos, hogy hozzá fog járulni, de még fontosabb, hogy ez egy trendet jelent. Azt mutatja, hogy az egyetemek világosan felismerték, és most, hogy szabad kezet kaptak, érvényesítik is azt az érdeküket, hogy minél több nyelvtudással rendelkező hallgatót vegyenek fel.

Őket preferálják, mert tudják, hogy belőlük lesz az, aki meg is szerzi a diplomáját az egyetemi évek végén, és nem évekkel később fog küzdeni érte. Ez egyértelműen tetten érhető abban, hogy valóban van olyan egyetem, ahol 100 pontot ér a felsőfokú nyelvvizsga, de a szülők és diákok oldaláról is jól kitapintható a magas szintű nyelvtudás fontossága.

Az elmúlt években folyamatosan nőtt a C1-es vizsgázók aránya a teljes nyelvvizsgázó populáción belül. 10 évvel ezelőtt a számuk a 10 százalékot sem érte el, 90 százalékban tehát a többség B2-es, kisebb részben pedig B1-es nyelvvizsgát tett, tavaly viszont már a 20 százalékot is elérte, tehát a nyelvvizsgázók egyötöde C1-es vizsgát tett, és azt látjuk, hogy ez a tendencia tovább folytatódik.

Mi változott ebben az elmúlt 10 évben? Mi okozta ezt a növekedést?

Azt gondolom, hogy a felsőoktatásban is jelentkezik az a kettősség, amit a középfokú oktatásban látunk. Van egy - szerencsére nem nagyon szűk elit -, népszerűséget tekintve vezető rétege az egyetemeknek, ahova nagyon nehéz bekerülni, és ahova emiatt a maximumot kell vinni, és a nyelvtudás erre nyilván jó alapot ad.

Továbbá az a diák, aki időben kerül rá a jó pályára a nyelvtanulás tekintetében, és nem az érettségi évében fog küzdeni, hogy behozza a lemaradását a B2-es szinttől, hanem ezt nagyjából már elérte 10. osztály környékén, jó eséllyel a szülők és a környezete biztatására tovább folytatja a tanulmányait.

A felsőfokú nyelvvizsga pedig már közel sem olyan lehetetlen kihívás, mint 10-15 évvel ezelőtt volt, és a szintje sem a csillagos ég.A felsőfok inkább azt jelenti, hogy a nyelvtanuló már nem kínkeservesen ad át információt és nem csupán a tényszerű lényeget képes megérteni abból, amit olvas vagy hall, hanem mindezt képes viszonylag választékosan, viszonylag kellemes beszélgetőpartnerként teljesíteni.

 

Tehát akkor, ha jól értem, amíg középfokon még bizonytalanabbul fejezi ki magát egy vizsgázó, addig felsőfokon már biztosabban. Vannak a nyelvtanban, szókincsben is különbségek?

Nyilván mind a nyelvtan, mind a szókincs tekintetében a felsőfokon vizsgázóknak szélesebb a repertoárjuk, amit C1 szinten használni tudnak, és amire építeniük kell, de ezek csak az alapok. Amikor azt nézzük meg, hogy egy tanuló hova jutott el, akkor nem igazán szókincsben mérjük ezt. Abban mérjük, hogy a B2 középfokú nyelvvizsga szintjén konkrét, egyszerű, jól megragadható információ átadására és megértésére képes mind beszéd, írás, olvasás és hallás terén, mindezt viszont akkor még darabosan, erőfeszítéssel.

C1 szinten viszont már az adott helyzetnek megfelelően csiszoltabban, árnyalatokra odafigyelve, azokat meg is értve képes ezeket megtenni. Persze, ehhez szüksége van szélesebb szókincsre, meg arra, hogy a különböző nyelvi szerkezeteket magabiztosabban, és a helyükön használja, de a siker egy modern, kommunikatív C1-es vizsgán nem csak ezeken múlik.

A feladattípusokban megjelenik ez a szintbéli különbség, vagy ugyanúgy épülnek fel a közép- és felsőfokú nyelvvizsgák?

Ránézésre hasonlóak, eltekintve attól, hogy a szövegek általában jóval hosszabbak egy felsőfokú nyelvvizsgán, mint középszinten. Valójában viszont abban, amit ezek a feladatok igényelnek a vizsgázótól igen nagy a különbség.

Ezért is nagy kihívás a C1-es felsőfokú tesztekkel kapcsolatban, hogy a feladatok készítői mindezt hogyan érjék el akkor, amikor a vizsgázók többsége egyébként kimondottan fiatal. Míg korábban inkább az egyetemista korosztály jött felsőfokra vizsgázni, ma már nagyobb számban vannak a 16-17, és pláne a 18-19 éves vizsgázók. A komolyabb, igényesebb nyelvi teljesítményt pedig úgy kell kihozni belőlük, hogy közben a feladatok tartalma, tehát amit konkrétan csinálniuk kell, az egy 16-18 éves számára ne olyan legyen, amit az anyanyelvükön sem tudnának teljesíteni, vagy hozzászólni sem tudnának a témához.

Ha eléjük teszünk egy nagyon hosszú cikket, ebben az esetben nem feltétlen az a baj, hogy nem tudnak annyira angolul, hogy megértsék, ami benne van, hanem nincs tapasztalatuk ilyen mennyiségű, ilyen összetettségű szöveg kezelésében magyarul se.

Mi erre a megoldás?

Az elmúlt 5-6 év tapasztalatai alapján világosan megragadható, hogy sokkal rövidebb szövegeket olvasunk mindannyian, sokkal rövidebb szövegekkel kommunikálunk, ugyanakkor az egyetemi tanulmányok során továbbra is szükség van arra, hogy egy hallgató akár idegen nyelven is képes legyen véleményt alkotni, véleményeket ütköztetni és összetettebb szövegeket értelmezni.

Látva azt, hogy az igény a C1-es nyelvvizsgák iránt nő, a vizsgázók száma növekszik, és az egyetemek is egyértelműen preferálják a felvételizők magasabb szintű nyelvtudását, az Euroexamnél alaposan átdolgoztuk a C1-es nyelvvizsgánkat.

Több mint egy éven keresztül dolgoztunk új feladattípusok kifejlesztésén, azt szem előtt tartva, hogy a tipikus – középiskolás - vizsgázó általában milyen nyelvi közegben él. A C1-es vizsga közel felét lecseréltük olyan feladatokra, ahol nincsenek abszurd hosszú szövegek, közben arra is figyeltünk, hogy a feladatok utasításai se legyenek túl komplikáltak. Én külön örülök annak is, hogy a felsőfokú vizsgába is be tudtunk csempészni játékosabb feladatokat.

 

Egy hosszú kutató, kipróbálási, tesztelési időszakon vagyunk túl, és így a decemberi nyelvvizsgától kezdve már egy új felsőfokú vizsgán tudják próbára tenni magukat a vizsgázók, ahol azt gondolom, hogy csupa olyan feladattal találkoznak, ami közelebb áll az ő világukhoz mind témában, mind a feladatok típusában, mint korábban. Mindezt ráadásul sikerült úgy megváltoztatnunk, hogy azt gondoljuk, a feladatok a 16-19 éves korosztály számára sokkal megközelíthetőbbek, kiszámíthatóbbak és barátságosabb tudnak lenni, de változatlanul szükségük van magas szintű nyelvtudásra azok megoldáshoz.

Ez egy országos tendencia, vagy egyelőre csak az Euroexamnél alakították át a feladatokat?

A „hagyomány” az, hogy ezeket a változásokat jellemzően az Euroexam szokta először kikísérletezni és bevezetni, majd utána követik mások. Ilyen volt a szótárhasználat a nyelvvizsgákon, vagy korábban a részleges sikert igazoló „fél bizonyítvány” bevezetése is, amikben hasonlóan úttörő szerepünk volt.

A nyelvtanárok honnan fogják tudni a középiskolákban, hogy az Euroexam felsőfokú nyelvvizsgájára készülő tanulókat mostantól hogyan kell felkészíteni?

Az, hogy máshogy kell készülni, tulajdonképpen csak a nyelvtanulás legvégső szakaszára igaz. Először ugyanis

el kell jutniuk a diákoknak a megcélzott szint közelébe, és csak utána jön az, hogy konkrét tesztekre készüljenek.

A mi feladatunk most az, hogy a következő hetekben minél szélesebben megismertessük a diákokkal és a nyelvtanárokkal azt, hogy mik a változások, és ezeknek mi a következménye a felkészítésben, a gyakorlásban. Nyelvtanárok számára ezért novemberben webinársorozatot, majd egy külön felkészítő tanároknak szóló képzést is tartunk. És persze nagyon fontos, hogy minél több gyakorlóanyagot kapjanak.

Tehát akkor lesznek külön kiadványok is, amik már erre a vizsgára készítik a nyelvtanulókat?

A legfontosabb tesztkönyvünket a vizsgával párhuzamosan megújítottuk, ez október eleje óta már kapható. Kiadók további Euroexam C1-es gyakorlókönyveken is dolgoznak, tél elejére várhatóan ezek is elérhetőek lesznek. Szintén elérhető már az iskolák számára helyben kínált felsőfokú próbavizsga és rövidesen indul ennek otthonról, bárki számára online elérhető változata is. Úgy gondolom, hogy a magabiztos, magas szintű nyelvtudáshoz senkinek sem kell feltétlenül külföldre menni, hiszen az kellő energiabefektetéssel és szorgalommal itthon is megszerezhető.

 

 

 

A cikk az Euroexam támogatásával jött létre, előállításában és szerkesztésében az eduline.hu szerkesztősége nem vett részt.