Van olyan nyelvvizsgaközpont, ahol a tavaly árakhoz képest most tízezer forinttal kerül többe egy középszintű nyelvvizsga. Számítani lehetett rá: a „régi” kata megszűnése, az újabb nyelvvizsga-amnesztia és az elszálló energiaárak sarokba szorították a nyelvoktatási piacot.

Néhány hónap alatt több mint tízezer forinttal drágultak a középszintű nyelvvizsgák díjai. Legutóbb szeptemberben írtunk arról, hogy a nyáron 5-7 ezer forinttal emelkedtek az árak, ennyivel kell többet fizetniük azoknak, akik bizonyítványt szeretnének szerezni a nyelvtudásukról.

Rozgonyi Zoltán, az Euroexam Nyelvvizsgaközpont vezetője és a Nyelvtudásért Egyesület elnöke később azt mondta: a megugró energiaköltségek miatt télen újabb, hasonló értékű áremelés várható „egész egyszerűen azért, mert a nyelvoktatással, nyelvvizsgáztatással foglalkozó intézmények máshogy nem tudják fedezni a költségeiket”.

Újra megnéztük az árakat, amelyek alapján egyértelmű: a kényszerű áremelésre több nyelvvizsgaközpontnál már november végén-december elején sor került.

Mennyibe kerül most egy B2-es nyelvvizsga?

Az ELTE Origo Nyelvi Centrum július végén emelte 35 ezer forintról 40 500 forintra a B2-es, komplex nyelvvizsga díját, ezt novemberben újabb, 4500 forintos díjemelés követte, vagyis a teljes nyelvvizsgáért 45 ezer forintot kell fizetni. Nem csak a komplex, de a külön-külön letett írásbeli és szóbeli vizsgák árai is emelkedetek. A júliusban 27 500 forintba kerülő írásbeli díja most 30 500 forint, a szóbeli pedig 28 500 forintba kerül.

Több ezer forinttal emelkedett december 1-től a Language Cert díja is: a B2-es, komplex nyelvvizsga díja ősszel 44 900 forintra, nemrég pedig 47 900 forintra nőtt, a részvizsgák 25 900 forint helyett pedig 34 900 forintba kerülnek.

Nem tudta kikerülni az áremelést az Euroexam sem, ahol 10 ezer forinttal kerül többe egy komplex középszintű angol nyelvvizsga, mint tavaly tavasszal (49 900 forint), míg azoknak, akik középfokú Cambridge nyelvvizsgát szeretnének tenni, jelenleg 55 ezer forintot kell fizetniük.

Rájár a rúd a nyelvoktatási szektorra

Az utóbbi években sok pofont kaptak a nyelviskolák és nyelvvizsgaközpontok.  2020-ban a járvány miatt hónapokra szinte teljesen leállt a nyelvvizsgáztatás és a személyes nyelvoktatás, majd a kormány nyelvvizsga-amnesztiáról döntött, így még abban az évben több mint 110 ezer volt egyetemista kapta meg a diplomáját nyelvvizsga nélkül. Ez meglátszott a nyelvvizsgázók számában is: 2020 második félévében összesen közel 33 ezren tettek nyelvvizsgát, ami 15-16 ezerrel kevesebb volt, mint 2019 második felében. Végül összességében majdnem 30 százalékkal esett vissza a nyelvvizsgázók száma egy év alatt.

2021-ben újabb nyelvvizsga-amnesztiát hirdetett a kormány, ezzel ismét több nyelvi központ vitorlájából kifogva a szelet. Abban az évben újra több ezer volt hallgató kaphatta kézbe a diplomáját nyelvvizsga-bizonyítvány bemutatása nélkül.

2022 nyarán korábbi formájában megszűnt a kata, ami szintén érzékenyen érintette a nyelvoktatással és a vizsgáztatással foglalkozó cégeket, hiszen oktatóik, vizsgáztatóik egy része ezt az adózási lehetőséget használta. A kata megszüntetése minimum 30 százalékos adóemelkedést jelentett nekik - a szektorban jellemzően 15 százalék körüli vizsgadíjemeléssel számoltak akkor a szakértők.

Számos más oktatási intézményhez hasonlóan a megnövekedett energiaárak is komoly problémát okoztak a vizsgaközpontoknak, ráadásul decemberben közepén a parlament megszavazta a felsőoktatási törvény módosítását, amely alapján ismét amnesztiát kaptak az egyetemisták, a nyelvvizsgakövetelmény meghatározása végleg az egyetemek, főiskolák kezébe került. 2023-tól az intézmények maguk dönthetnek arról, beépítenek-e valamilyen nyelvvizsgát vagy nyelvi mérést a tantervbe.