Legyen gyakorlatiasabb a nyelvoktatás, államilag támogassák a tanítási idő utáni nyelvtanulási lehetőségeket, és a nem két tanítási nyelvű iskolákban is lehessen idegen nyelven érettségizni a különböző tárgyakból. Többek között ezt javasolja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 330 pontos versenyképességi programjának oktatási részében.
Érdemes lenne úgy átalakítani a nyelvoktatást és a nyelvvizsgák rendszerét, hogy az jobban megfeleljen a munkaerőpiaci elvárásoknak, illetve a nemzetközi trendeknek – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 330 pontos javaslatcsomagjában, amelynek nyelvoktatási részét elsőként a Magyar Hírlap ismertette.
A dokumentum összeállítói szerint Magyarországon az idegennyelv-oktatás erős elméleti alapokon fekszik, viszont nem elég gyakorlatias, előtérbe kellene helyezni a szövegértés, a beszéd- és a prezentációs készségek fejlesztését. Ehhez – teszik hozzá – szükséges lenne a tanárok továbbképzése, a nyelvi óraszámok növelése, valamint az anyanyelvi tanárok bevonása.
Arra is kitérnek, hogy a tanítási időn kívüli idegen nyelvű szakkörök, nyelvvizsga-felkészítők állami támogatására is szükség lenne, az MNB úgy látja, ez elősegítené a sikeres nyelvvizsgák számának a növekedését. Fontosnak tartják, hogy a továbbiakban is megmaradjon a sikeres nyelvvizsga esetén a vizsgadíj visszafizetése és a nyelvtanulásra felvehető diákhitel lehetősége, ezek ugyanis szélesebb körben teszik elérhetővé a nyelvtanulást.
Ismét elmaradt a nyelvvizsgarekord: mi lesz, ha jön a felvételi szigor?
Elmaradt a nyelvvizsgarekord 2018-ban - derül ki a friss statisztikákból. Bár négyezerrel többen nyelvvizsgáztak, mint egy korábban, az Eduline által megkérdezett szakértő szerint csupán annyi történt, hogy a nyelvtanulók egy része 2017 végén úgy döntött, egy-két hónappal elhalasztja a vizsgáját, így visszaigényelheti annak 20-30 ezer forintos díját az államtól.
„Ezen felül a közoktatási intézmények is hozzá tudnának járulni a hagyományos oktatási rendszeren kívüli kezdeményezések (például: szakkörök, nyelvvizsga-felkészítők, idegen nyelvű beszélgetőkörök) támogatásához helyszínek és tanárok biztosításával. Javasoljuk, hogy célzott állami pályázatok legyenek elérhetők az intézmények számára ilyen célú rendszeres rendezvények szervezésére” – írják.
Idegen nyelvű oktatás – nem csak a két tannyelvű iskolákban
Az MNB azt is javasolja minden közoktatási intézményben – ne csak a két tanítási nyelvű iskolák - oktassanak idegen nyelven különböző tantárgyakat. Hozzáteszik: ezt célszerű lenne engedélyhez kötni, ugyanakkor érdemes lenne extra finanszírozást biztosítani a programban részt vevő iskoláknak.
Ehhez – vélik – szükséges lehet, hogy egyes tantárgyakból több nyelven is felvételizhessenek a középiskolákba a diákok, és a nem két tannyelvű iskolákban is tudjanak idegen nyelvű érettségit tenni különböző tárgyakból. A dokumentum összeállítói azzal a gondolattal is eljátszottak, hogy ha az új rendszer beváltja a hozzá fűzött reményeket, érdemes megfontolni azt is, hogy minden gimnáziumi tanulónak legalább egy tantárgyat kötelező módon idegen nyelven kelljen teljesítenie.
Nyelvtudás: nem állunk jól
2016-ban a 25-64 éves korosztálynak csupán 42 százaléka beszélt legalább egy idegen nyelvet. Ez az arány a munkaerőpiacra belépő fiatalok körében valamivel magasabb volt (56 százalék), de még ez is az egyik legalacsonyabb érték uniós szinten.
Az angolból megszerzett nyelvvizsgák száma is folyamatos csökkenést mutat, ugyanakkor a 14-19 éves korosztályban teljesített nyelvvizsgák aránya egyre inkább növekszik. Az MNB tavalyi, 180 pontos akciótervében azt tűzte ki célul, hogy minden diák szerezzen legalább középfokú angol nyelvvizsgát a középiskolai évei végére.
|
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
