Több mint 2100-an szavaztak, az állás pedig szoros: a szavazók 53 százaléka szerint nem jó döntés, hogy nyelvvizsgához kötik a felvételit, 47 százalék azonban egyetért a szigorítással. „Jó lenne egy olyan válaszlehetőség, hogy igen, de előbb rendbe kellene tenni a nyelvoktatást” – írta egyik olvasónk, a véleményéhez pedig sokan csatlakoztak.

A felvételihez kötelező nyelvvizsga a múlt héten ismét a figyelem középpontjába került, kedden ugyanis a Magyar Hírlap értesülések alapján azt írta, hogy várhatóan mégsem lesz felvételi feltétel a nyelvvizsga, a kormány elhalasztja a szigorú szabály bevezetését. A lap azzal magyarázta a döntést, hogy a fiatalok nyelvtudása az egyes országrészek között egyenetlen, és jelen állapotban a jelentkezők negyven százaléka be sem kerülne a felsőoktatásba.

Másnap az Emberi Erőforrások Minisztériuma azt közölte, „nincs és nem is várható semmilyen változás a 2014. december 18-án kihirdetett rendelkezésekben, amelyek szerint 2020-tól a felsőoktatásba történő felvétel alapfeltétele lesz egyrészt a legalább B2 szintű, általános nyelvi, komplex nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű okirat, illetve a legalább egy emelt szintű érettségi vizsga vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél. Utóbbi alól kivétel a művészet képzési terület”.

A minisztériumi válasz sok szakembert meglepett, a szigorítás miatt ugyanis sokan szorulnak majd ki a felsőoktatásból, ráadásul szakmai szervezetekhez is eljutottak az elmúlt hónapokban olyan hírek, melyek alapján a kormány elhalasztja a nyelvvizsgához kötött felvételi bevezetését.