Ha a nyelvvizsgázók száma a statisztikák szerint nem is csökkent az elmúlt években, mégis egyfajta recessziót jelez a tény, hogy az utóbbi időszakban megcsappant a nyelviskolák száma. Pár éve a nyelvoktatással is foglalkozó vállalkozások számát nyolcszáz körülire becsülték, ma mintegy kétszáz-háromszáz működő képzőhely lehet.

A tipikus nyelvtanuló Magyarországon 16 és 35 év közötti, és az angolt favorizálja: a felmérésekből legalábbis rendre az derül ki, hogy a diákok négyötöde ezt a nyelvet választja. „A nyelvtanulók általában azért jelentkeznek nyelvvizsgára, mert komolyan kitűzték azt a célt, hogy megtanulják a választott nyelvet, vagy mert a felvételi pontszámukat akarják ily módon növelni. Ezek a célok a gazdasági válság alatt sem változnak, így a krízisnek nem volt számottevő befolyása a nyelvvizsgázási hajlandóságra” –  mondják az ELTE Idegennyelvi Továbbképző Központban. Milyen nyelvtudással lehet a legkönnyebben elhelyezkedni? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Gyérülő vállalkozások

A nyelviskolák számának visszaeséséhez igazodik a bevétel csökkenése is. Amíg pár éve még 14–20 milliárdos piacról volt szó, ma már ennek kétharmadát termelik csak ki a nyelvoktató cégek – derül ki a HVG egy 2009 szeptemberi cikkéből. A szakértők ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy hiányoznak a pontos, részletes felmérések, így csupán becslésekre tudnak hagyatkozni.

A kapuikat bezáró nyelviskolák általában azért szánják el magukat erre a lépésre, mert egyre kevesebb hallgató jelentkezik a tanfolyamaikra. Jelenleg 100-150 ezerre saccolják a nyelviskolai oktatásban részt vevő diákok számát. Az utóbbi években mindenekelőtt azok estek ki, akik még az olcsóbb tanfolyamokat sem tudják megfizetni. Pedig Magyarországon bőven van olyan nyelviskola, amelyik csupán pár száz forintot kér el egy 45 perces óráért – természetesen a minőség garanciája nélkül. A kispénzű tanulók lemorzsolódásával érthető módon bedőltek azok a cégek is, amelyek erre a rétegre szakosodtak.

Magántanár-választók

A nyelvet tanulni vágyók előbb-utóbb mégis a nyelviskolák padjaiba ülnek be, ugyanis az iskolai nyelvoktatás még mindig annyira gyenge, hogy ritkán elegendő a nyelvvizsga megszerzéséhez – állítják a diákok. A középiskolások, egyetemisták azonban a tanfolyamokkal is elégedetlenek: a diákok kétharmada – megkérdezéses felmérések becsült adatai szerint – a magántanárokat részesíti előnyben, még akkor is, ha a magánórák a tanfolyami díjnak akár a három-négyszeresébe is kerülhetnek. A privát tanárok általában 3-4 ezer forintot kérnek egy 45 perces óráért, míg egy tíz fő feletti csoportba már 800–900 forintos óradíjért be lehet iratkozni a jobb iskolákban is. Az áron kívül mi alapján választanak nyelvtanfolyamot a magyar diákok? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Különös problémát jelent azoknak a jövőbeni diplomásoknak a száma, akik oklevelüket a nyelvvizsga hiánya miatt nem kaphatják kézhez. 2009-ben országszerte megrökönyödést keltett, hogy a Nyíregyházi Főiskola végzőseinek 47 százaléka nem kapta meg emiatt a végzettségét igazoló dokumentumot, de az országos átlagot is 25 százalék körülire becsülik. Emiatt talán nem meglepő, hogy a szaktárcához tartozó, oktatásszervezéssel foglalkozó Oktatási Hivatal (OH) a felsőoktatási intézmények és egyes munkáltatók visszajelzései alapján úgy kalkulál: Magyarországon jelenleg minden tizedik nyelvvizsga-bizonyítvány hamis. Az OH félévente legkevesebb tíz alkalommal kényszerül feljelentést tenni nyelvvizsgabizonyítvány-hamisítás gyanúja miatt.

Az oktatás témaköréből további érdekességet tudhatsz meg az eduline szakmai támogatásával készült Oktatás Plusz 2010 című kiadványból, amelyet megrendelhetsz a www.hvgplusz.hu weboldalon.