Zsolt Londonban töltött egy hónapot, kifejezetten azzal a szándékkal hogy gyorsan komolyabb szintre tornássza a nyelvtudását. Élményeit, tapasztalatait mondja most el erről az ultra-intenzív tanulási formáról.
Miért pont ezt az országot/nyelvet választottad?
Azért az angolt választottam, mert úgy gondolom, hogy a mai világban elengedhetetlen ennek a nyelvnek az ismerete, számos ajtót kinyit az ember előtt. És szerintem az angol nyelvtanulásra nincs jobb hely, mint London.
Milyen volt a kinti iskola?
A kinti iskola fantasztikus volt, tökéletes felszereltség jellemzi, az új épületek, a nagyszerű kollégium, ahol laktam, lenyűgöző. Modern technika amerre csak az ember jár. Az iskola dolgozói döbbenetesen kedvesek, bármikor és bárhol leállnak veled csak úgy beszélgetni, és megkérdezik, hogy érzed magadat.
Mennyire beszélted a nyelvet, mikor kikerültél, és mennyit fejlődtél?
Erős középszinten beszéltem kiutazáskor. Először a szintemhez képest alacsonyabb csoportba kerültem, de ezt rövid időn belül orvosolták is. Hihetetlen volt, hogy amikor az ezzel foglalkozó kollégával akartam beszélni a váltásról, nála volt már minden szükséges papír, mindent előkészített már. Három tanárom volt összesen, mindegyikük remek tanár, szórakoztató órákat tartottak. Imádtam a kurzus minden percét, az angolom sokkal folyékonyabb és pontosabb lett.
Zsolt (felül jobbra) a csoporttársaival
Mit csináltál a szabadidődben?
Túlnyomó részben a csoporttársaimmal voltam, közös programokat szerveztük, illetve a várost fedeztem fel olyan oldaláról, amilyenről előtte még nem ismertem (már nem először voltam Londonban). A diáktársaim végtelenül nyitottak és kedvesek voltak. Itt érkezésed után 5 perccel ismeretségek születhetnek, és utána már sosem leszel egyedül. Én se voltam. Számtalan közös programunk volt, rengeteg barátot szereztem, akik egyenként nagyon különlegesek, a személyiségük és a kulturális különbözőségek miatt is.
Volt-e honvágyad, és ha igen, hogy birkóztál meg vele?
Nem volt egy percig sem. Nem akartam összecsomagolni, és felszállni a repülőgépre hazafelé. Maradtam volna, amíg csak lehet.
Okozott-e nehézséget bármi a kint tartózkodáskor?
Nem, aki talpraesett, annak nem adódnak nehézségei. Sőt, bebizonyítottam magamnak, hogy képes vagyok könnyedén beilleszkedni egy új közösségbe külföldön is, és gyorsan fel tudom venni egy világváros lüktetését.
Hogyan összegeznéd a kint tartózkodást?
A legjobb döntés volt, fantasztikus élményeknek lehettem részese a kint töltött 4 hét során, és biztos nyelvtudással tértem haza. Aki egyszer kimegy, menthetetlenül beleszeret a városba. Egy valamit bánok csak…. hogy nem tudtam tovább maradni.
Köszönjük az interjút Zsoltnak és az őt utaztató Inside Word-nek.
