Ókori történelem
Az ókor történelmének helyszínei - terjedelem: 10 oldal
fejezetek:
Az állam
Az első városok kialakulása
Mezopotámia államai
Óbabiloni-birodalom
Hatti (Hettita állam)
Asszíria
Az ókori Egyiptom
A Perzsa Birodalom
A Közel-Kelet kis államai
Fönícia
Az ókori Palesztina
Az ókori India
Gupta Birodalom
Maurja Birodalom
Vallások
Az ókori Kína
részlet:
Kr.e. XVII. Században vándoroltak be, fővárosa Hattusa (Hét Ős). Az első történelem által ismert indo-európai nép (eredetileg sémi).
Kapás földművelést folytattak, úgynevezett aridot. Ez kedvező mezőgazdasági termesztést tett lehetővé, de tenyésztettek állatokat is.
Felemelkedésüket jelentős ólombányáiknak köszönhették, hisz így tudtak ólommal kereskedni, és hamarosan ez is vált a fő jövedelemforrásukká.
Kr.e. XVI-XV. században először kezdték bányászni a vasércet. Felfedezték a vasolvasztást, valamint már nem bronzfegyvereket használtak, melyek könnyen törtek, hanem vasfegyvereket. Használtak vaskarokat, szablyákat, valamint megjelentek az első harci szekerek is. Ezen okokból kifolyólag gyors katonai sikereket értek el, például Babilonban.
A hódítások miatt a társadalom szerkezete is átalakult. Az állam élén a király – nem istenkirály – állt, aki hadvezérkirály volt. A vének tanácsa erősen korlátozta a király hatalmát, beleegyezésük nélkül nem hozhatott semmiféle törvényt, nem indíthatott semmilyen háborút. A közszabadoknak mindössze annyi volt a kötelességük, hogy békeidőben termeljenek, háborúban katonáskodjanak. A meghódítottak is termelnek, a termés nagy része a hódítókat illette. Ezért kétféle társadalmi réteg volt, a meghódítottak és jogfosztottak, valamint maguk a hódítók.