Hiába az ingyenes nyelvvizsga, valószínűleg a kormánynál is tudják, hogy nem a vizsgadíj tartja vissza a diákokat a középfokú bizonyítvány megszerzésétől. Hogy ennek mi az oka, és min kéne változtatni, azt hamarosan felméri az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI), hogy aztán egy stratégiát dolgozzanak ki. Egy évük lesz megoldást találni, a 2020-ban végzőknek azonban már ez is késő lesz.
A hétfői Magyar Közlönyben megjelent a kormányhatározat, mely felszólítja az EMMI-t, hogy mérje fel a köznevelési idgennyelv-oktatásának feltételeit, majd dolgozzon ki egy intézkedési tervet.
A határozat a tárcának a felmérésre február 28-ig szab határidőt, a 2018 és 2027 között megvalósítani tervezett stratégia kialakítására pedig június 30-ig lesze ideje a minisztériumnak.
Bár a kormány nemrég ingyenessé tette az első nyelvvizsgát, ha a diákok nem képesek megszerezni a bizonyítványt, hiába próbálkozhatnak ingyen. Ráadásul sok diák csak az iskolai nyelvoktatás mellett, különórák segítségével jut el a középfokú nyelvvizsga szintjére, ami összeségében többszöröse a vizsgadíjnak. Márpedig 2020-tól - tehát a mostani kilencedikeseknek - már kötelező lesz egy középfokú nyelvvizsga a felsőoktatási feltévelihez.
Mégsem kell nyelvvizsga a felvételihez 2020-tól?
Az alapvető jogok biztosa szerint inkább a nyelvtanulás lehetőségét kéne megteremteni mindenhol, csak utána kéne nyelvvizsgához kötni a felsőoktatási felvételit. A mostani rendelet azonban alapjogi aggályokat vet fel. Ha hallgat a kormány a biztosra, nem kell középfokú nyelvvizsga a továbbtanuláshoz a mostani kilencedikeseknek.
Tavaly ősszel az oktatási államtitkárság már létrehozott egy munkacsoportot, melynek feladata lett volna egy középtávú nyelvoktatási stratégia kidolgozása, csupán egy helyzetértékeléssel és egy kutatási javaslattal állt elő. Ebben szerepelt, hogy a stratégia megalkotását meg kell, hogy előzze egy átfogó kutatás, melynek keretében 15 ezer diák tudását mérnék fel.
Legutóbb 2006 és 2009 között készült hasonló kutatás. Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke nemrég a HVG-nek azt mondta, jelezték az államtitkárságnak, hogy amíg nincsenek aktuális adatok a nyelvoktatás mai helyzetéről, addig felesleges nekiállni átszabni azt.
18 éves korukra a diákok átlagosan 1200 nyelvórát ülnek végig, a legtöbben mégsem jutnak el a középfokú nyelvvizsgáig. Ha erre megoldást is jelent az új stratégia, a 2020-ban felvételiző diákokon az már aligha segít, így várható, hogy legalábbaz akkori évfolyamban rengetegen rekednek a felsőoktatáson kívül.
