Hogyan szabná át a közoktatást Kásler Miklós? Hozzányúlna-e a tananyaghoz, az iskolaszerkezethez, a pedagógusok minősítési rendszeréhez az Emberi Erőforrások Minisztériumának leendő vezetője? És lesz-e béremelés?

Aligha meglepő, hogy Kásler Miklós - aki hosszú ideig vezette az Országos Onkológiai Intézetet - az egészségügyi rendszer újraszabásáról sokkal többet nyilatkozik, mint az oktatásról. A Mandinernek adott interjúból, valamint az Országgyűlés kulturális bizottságának hétfői miniszterjelölti meghallgatásán elhangzott terveiből mégis megpróbáltuk kihámozni, mi vár a közoktatásra a következő években.

1. Csökkentené a korai iskolaelhagyás mértékét

Itt tényleg nagy a baj. A korai iskolaelhagyók aránya nem csökkent az elmúlt 11 évben: a 18-24 évesek 12,5 százaléka esett ki az oktatásból 8 általánossal, pedig 2020-ig az Európai Unió által elvárt átlagszintre, 10 százalékra kellene letornázni ezt az adatot.

Ráadásul hatalmasak a különbségek az országban - ez is árulkodik arról, mennyire nem képes a magyar oktatás ellensúlyozni a családi hátteret. Az Oktatási Hivatal adatai szerint - amelyekről korábban mi is beszámoltunk - Nógrád megyében a legmagasabb a lemorzsolódással veszélyeztetett diákok aránya (veszélyeztetettnek azok a diákok számítanak, akiknek az adott tanévben a tanulmányi átlageredménye közepes alatti vagy az előző tanévi átlageredményéhez képest legalább 1,1 mértékű romlást mutat). Nógrádban minden ötödik tanulót veszélyeztet a lemorzsolódás - ők azok a diákok, akik villámgyorsan kisodródnak a közmunka világába. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében összesen 8244 diák - az összes iskolás 17,97 százaléka -, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 8820 tanuló tartozik ebbe a kategóriába.

Az Oktatási Hivatal egyébként már több héttel ezelőtt bejelentette, hogy új programot indítanak 2020-ig, csökkentenék az iskolai lemorzsolódást, támogatnák a befogadó nevelést, javítanának a hátrányos helyzetű diákok oktatási és munkaerőpiaci esélyein. A közleményből az derül ki, hogy a hivatal 150 intézmény szakmai munkáját segíti, a tanulók továbbtanulási esélyeinek elősegítésére pedig intézményi együttműködést alakít ki a tanodákkal, a kollégiumokkal, a roma szakkollégiumokkal, a középfokú iskolákkal és az egyetemekkel.

2. Béremelés lesz?

Talán, de elképzelhető, hogy nem úgy, ahogyan azt a pedagógusok szeretnék. A Mandinernek adott interjúban Kásler Miklós azt mondta, a tanárok anyagi helyzetét munkaarányosan és eredményarányosan folyamatosan rendezni kell, a bizottsági meghallgatásán pedig azt is hozzátette, hogy továbbfejlesztenék a pedagógusok minősítési rendszerét. Hogy pontosan mit jelent a "munka- és eredményarányosság", arra nem tért ki.

Az mindenesetre biztos, hogy az "elvégzett munkát" szeptembertől a KRÉTA rendszerrel is mérik majd, ugyanis kötelező lesz a használata, hiába érte sok kritika az elmúlt hónapokban. A Klebelsberg Központ szerint így online is követhető lesz, melyik pedagógus hány órát tart meg. A munka "eredményességének" mérése már nehezebb kérdés - a minisztérium mindenesetre már 2017 őszén erőltette a differenciált béremelést (vagyis az iskolaigazgató értékeli a pedagógus munkáját, és dönti el, mekkora fizetésemelés jár neki), de akkor kevés oktatási intézmény differenciálta a korábban beígért fizetésemelés utolsó lépcsőjét.

A Mandinernek Kásler Miklós egyébként úgy fogalmazott, "a béremeléssel párhuzamosan azt a szellemiséget várnánk el tőlük, hogy újra szívvel-lélekkel tanítsanak. A tanároknak is olyan anyagi viszonyok között kell élniük, hogy a munka mellett ki tudjanak kapcsolódni és képezni is tudják magukat".

3. Megújítaná a pedagógusképzést

A miniszter ambíciózus tervekkel állt elő hétfői bizottsági meghallgatásán. Kijelentette, hogy Európa egyik legkiválóbb felsőoktatási rendszerét szeretné kialakítani, ennek pedig a pedagógusképzés megújítása is a része. Hogy ez pontosan mit jelent, egyelőre nem derült ki.

4. Nevelés vagy oktatás?

Egyértelműen nevelés. "Én nem csak oktatásban gondolkozom, hanem nevelésben is. Az értékalapú oktatás és nevelés lesz a cél, amiben a magyar kultúrának a hihetetlen értékei is meg fognak jelenni. A nevelés kiemelt jelentőséggel bír, mivel ha a gyerek nem találkozik a viselkedési formákkal, az emberhez méltó életvitel ismertetésével, akkor ez egyértelműen értékveszteség az egyén, a család és a nemzet számára is. Az oktatás és a nevelés kérdése nem izolált terület. Az állami nevelés elkezdődik az óvodában és akkor fejeződik be, amikor az illető valamely szinten megkapja a végbizonyítványát. Utána belekerül egy kulturális közegbe, ahová viszi magával azt, amit az iskolákban megtanult, de ha értékalapú az oktatása és a nevelése, akkor tud disztingválni a rázúduló információk tömkelegében és ki tudja magának választani azt, ami értékes" - mondta a Mandinernek.

5. Megerősítenék a pedagógiai szakszolgálatokat, növelnék a gyógypedagógusok számát

Égető probléma, az elmúlt években az ország számtalan pontjáról érkeztek olyan jelzések, hogy annyira kevés az utazó gyógypedagógus, hogy nem tudják elvégezni a jogszabály által meghatározott feladataikat. Októberben egy Hajdú-Bihar megyei iskolából azt írták, a halmozottan fogyatékos gyerekeknek a törvény szerint 8-10 órát kellene biztosítani hetente, ebből jó, ha négyet megkapnak, de az integrált autista gyerekeknek is sokkal több járna, mint amennyit biztosítani tudnak.

A gyógypedagógia szakra jelentkezők száma egyébként évről évre emelkedik: 2016-ban 2676-an, tavaly 3338-an, idén pedig 3749-en jelentkeztek ilyen képzésre. Jelentős emelkedést - mondta az Eduline-nak több gyógypedagógus - a bérek emelésével és a munkakörülmények javításával lehetne elérni.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!