Több európai országban továbbra is gyerekek ezrei számára tagadják meg az egyenlő hozzáférést az oktatáshoz, noha az iskolai szegregáció sérti az érintettek emberi jogait és negatív társadalmi következményekkel jár - állapítja meg kedden közzétett jelentésében Nils Muiznieks, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa.

Az oktatáshoz való jog alapvető emberi jog, de bizonyos országokban még mindig elkülönítve oktatják a fogyatékos, roma-, menekült vagy migránsgyerekeket - hangsúlyozta Muiznieks, bemutatva a páneurópai szervezet friss jelentését az iskolai szegregációról.
    

"Az Európa Tanács tagállamainak kötelezettsége biztosítani minden gyerek jogait a diszkrimináció nélküli, minőségi oktatáshoz" - szögezte le a jelentésben, mely szerint a hatályban lévő diszkriminációellenes szabályok ellenére a menekültáradat nyomán még növekszik is az iskolai szegregáció mértéke Európában.

"Az iskolai szegráció rontja a gyerekek tanulási lehetőségeit, emellett nyilvánvalóan igazságtalan a kisebbségekkel vagy más sérülékeny embercsoportokkal szemben - vélekedett az emberi jogi biztos. Muiznieks kijelentette: a tagállamokban olyan oktatási rendszereket kellene létrehozni, amelyekben minden gyerek együtt tanulhat. "Ez nem pusztán utópisztikus gondolat, hanem elérhető cél, amely biztosíthatja az egyenlőbb bánásmódot, hosszú távon pedig javíthatja a társadalmi kohéziót" - mondta.

A jelentésben tizenkét javaslatot fogalmaztak meg a cél eléréséhez, egyebek mellett azt, hogy az ET tagországai fogadjanak el stratégiát a szegregáció felszámolására, hívják fel a társadalom figyelmét az inkluzív oktatás fontosságára, mérjék fel a diákok igényeit, határozzanak meg "társadalmilag kiegyensúlyozott" tankerületeket, egyensúlyt teremtve a hátrányos helyzetű tanulók elosztásában, és biztosítsanak minőségi oktatást a legnagyobb kihívást jelentő iskolákban is.