"Leépülőben van Magyarországon az a tudás, ami 15 évvel korábban még jelen volt. Arról szólt, milyen alternatívákat lehet megfontolni a tartalmi szabályozásban, az irányítási rendszerekben, a tudásháttér biztosításában. A magyar oktatási szakma 15 évvel ezelőtt nagyjából a nemzetközi fősodorhoz illeszkedő diskurzust folytatott, ám ez elhalt. Ebben közrejátszik, hogy a kormányzat nem nagyon működtet ilyen diskurzust, sőt megszüntette azokat az intézeteket és intézményeket, amelyeknek az volt a dolguk, hogy nemzetközileg beágyazott szakpolitikai és szakmai diskurzust generáljanak" - mondta Radó Péter a Népszavának.

A nemrégiben megjelent Az iskola jövője című könyv szerzője szerint nagyon sok kutató fél is. "Nem nagyon beszél, nem fogalmaz meg alternatívákat. Közalkalmazotti állások múlhatnak azon, ha valaki kritizálja a kormányt" - magyarázta.

Hozzátette: "a kormány hétköznapi, buta utcai politizálás szintjén foglalkozik olyan bonyolult közszolgáltatási rendszerekkel, mint például az oktatás. A szélesebb körű politikai diskurzus is ennek megfelelő. A szakma számára pedig nagy baj, hogy a magyar közoktatás nem kutatható. Ha készülnek is olykor kutatások, az eredmények nyilvános megvitatása elmarad, az adatok jelentős része egyre inkább elérhetetlenné válik, bizonyos adatokat pedig kozmetikáznak".

Kiemelte, 2013 óta csak az állami iskolafenntartó, a Klik engedélyével lehet kutatni az iskolákban. A szakmában ezt úgy nevezik, független kutatók "szultáni levél nélkül" nem mehetnek be az iskolákba empirikus kutatásokat végezni. Akik nem a kormány megbízásából kutatnak, sok esetben nem kapnak engedélyt.