Miért kell iskolába járniuk a diákoknak azokon a szombatokon, amikor a munkahelyeken olyan napot „dolgoznak le”, amely tanítási szünetre esett? Ezt a kérdést tette fel a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a minisztérium pedig válaszolt.

"Az idei tanévben több olyan munkanap-áthelyezés is lesz, amely miatt a tanítási szünetek egyes munkanapjait tanítási szüneten kívüli szombatokon kellene ledolgozni. Tekintettel arra, hogy a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (3) bekezdése szerint az őszi, téli és tavaszi szünetek munkanapjai tanítás nélküli munkanapok, ezért véleményünk szerint e tanítási szüneti munkanapok áthelyezése miatt igénybe vett szombatok tanítás nélküli munkanapok" – írta korábban Facebook-oldalán a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).

A szervezet arra kérte az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy nyilvánosan erősítse meg, hogy a "szombati tanítási napokon" nem kell órákat tartani, "annak érdekében, hogy ne eredményezzen a munkanapok áthelyezése a tanulók számára több tanítási napot".

Néhány napja a szakszervezet közzétette a minisztérium válaszát, amelyben az áll: a „hivatalos munkanappá” nyilvánított szombatok az iskolákban „hivatalos, tehát számozott tanítási napok”, ezen az sem változtat, ha a "ledolgozandó" nap tanítási szünetre esik – ilyen például a november 2-a, amely az őszi szünetre esett, november 10-én mégis le kell dolgozni az iskolákban is.

Hozzáteszik azt is: a rendszer a dolgozó szülők munkarendjéhez igazodik, viszont a jogszabályok alapján többféleképpen meg lehet szervezni a szombati tanítási napokat. Vagy „normál” tanítási napot tartanak, de az igazgató úgy is dönthet, hogy erre a napra tanítási szünetet rendel el (ám ebben az esetben ezt a napot pótolni kell egy másik szombaton vagy délutánonként) vagy tanítás nélküli munkanappá nyilvánítja az adott szombatot.