Eddig 3800-an írták alá a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) petícióját. A szervezet azt kéri a kormánytól, hogy emelje a tanári bértábla alapját jelentő vetítési alapot, és rendezze a kötelező óraszámok kérdését.
Képünk illusztráció
Állítsák vissza a pedagógusok kötelező óraszámát a közoktatási törvényben korábban rögzítettek szerint, de legfeljebb 22 tanórára!
A pedagógusok illetményét meghatározó vetítési alap automatikusan kövesse a mindenkori minimálbért úgy, ahogy azt az eredeti jogszabály előírta.
A Munka törvénykönyve és egyéb jogszabályok alapján járó többletmunkát minden esetben fizessék ki a munkáltatók!
Legalább 50%-os illetményemeléssel rendezzék az oktatásban közalkalmazotti bértábla alapján besorolt munkavállalók bérét!
Ebből a négy pontból áll a PDSZ petíciója, amelyet a petíciók.com-on 2700-an írtak alá, a papíralapú íveket pedig - közölte a szakszervezet Facebook-oldalán - további 1100 ember.
Mi az a vetítési alap?
A pedagógusok fizetését 2015 óta nem az évente néhány ezer forinttal emelkedő minimálbér, hanem a vetítési alap alapján számolják, amelynek az összege azóta is 101 500 forint, ez a 2014-es minimálbérnek felel meg.
A béreket 2019-ben is az 101 500 forintos vetítési alap határozza majd meg, hiába kéri évek óta a szakszervezetek, hogy vagy emeljenek a vetítési alap összegén, vagy térjenek vissza a pedagógus-életpályamodell bevezetésekor kidolgozott számítási módhoz, és a mindenkori minimálbér legyen a tanárok, tanítók, óvodapedagógusok, gyógypedagógusok fizetésnek alapja.
Legalább 60-70 ezer forintot veszít havonta egy néhány éves tapasztalattal rendelkező tanító vagy tanár azzal, hogy a pedagógusok bérét még mindig a négy éve változatlan összegű, 101 500 forintos vetítési alap határozza meg, nem pedig az évről évre emelkedő minimálbér.
Sztrájk lehet az iskolákban? Akciósorozatba kezd az egyik pedagógus szakszervezet
Akciósorozatot indít a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), közleményükben azt írják, a ki nem fizetett túlmunkák miatt bírósági keresetek beadására buzdítják tagjaikat, emellett aláírásgyűjtést kezdeményeznek négy fontos problémáról. Ha pedig semmi nem vezet eredményre, sztrájkba kezdenek.
