Orbán Viktor forrásbővülésről beszélt a Kossuth Rádióban pénteken, ám nem egészen világos, mire gondolt. A statisztikák szerint ugyanis évek óta csökken az oktatásra fordított állami források mértéke.

Eleve nem tudjuk, mit takar pontosan az „elmúlt időszak”, de ha vetünk egy pillantást arra, hogy mennyit költ oktatásra GDP-arányosan Magyarország, akkor a legnagyobb jóindulattal sem beszélhetünk forrásbővülésről.
Az oktatás bármely területét nézzük, egyértelmű a források csökkenése. Bár mindenütt (a KSH és az OECD szerint is) 2013-asok a legfrissebb adatok, de ebben az évben például középfokú oktatásra a GDP 0,6 százalékát költötte a kormány, míg 2003-ban közel 3,3 százalékot. Tehát tíz éve alatt ötödére esett vissza a középfokú oktatásra költött pénz mennyisége a GDP-hez viszonyítva.
A fenti megállapítás igaz az oktatás egyéb szintjeire, így felső- és alapfokú oktatásra is kevesebb pénz jutott 2013-ban, mint tíz évvel korábban, ha nem is volt a csökkenés annyira szembetűnő, mint a középfokú oktatásnál.
Persze, kevesebb diák vesz részt az oktatásban, hiszen a népesség fogyásával a fiatalok száma nagyobb mértékben csökken, a forráskivonás ennél is nagyobb mérvű volt az utóbbi években. Erről bővebben ebben a cikkünkben írtunk.
Ebben az írásunkban pedig azzal foglalkoztunk, mennyit költ az állam felsőoktatásra, és mennyit kéne.