A nagyon fontos vitanapon alig néhány képviselő volt az ülésteremben. A kormánypárt reméli, hogy a teljes államosítás 50-60 milliárdos költsége rendelkezésre áll majd, Palkovics László elmondta azt is, hogy leghamarabb a 2018-as tanévben változik az alaptanterv.

Palkovics László oktatási államtitkár a köznevelési változtatásokról elmondta, hogy a Klik felépítése 56 központtal módosul, eközben egyetlen korábbi intézmény sem szűnik meg vagy alakul át - hangsúlyozta. Az átalakulás részeként elmondta, hogy a tankerületi központok és az oktatásért felelős miniszter mint irányító közé belép egy középirányító szervezet, az oktatási központ. Hozzátette  - az önkormányzatok által megdöbbenéssel fogadott hírt -, hogy a törvényjavaslat alapján a fenntartói és működtetői feladatokat összevonják az állami fenntartónál, tehát ismét egységes fenntartói irányítás jön létre.

Módosul a szakképzési törvény is, így a 2017-től bevezetendő ágazati szakmai érettségit a tanulók 2017 májusától középszinten is letehetik. Emellett a szakképzési centrumok tagintézményeiként működő szakképző iskolákban is növekednek a vezetők döntési jogkörei. Záróbeszédében Palkovics László azt is megerősítette, hogy 2018-tól akarják bevezetni az új alaptantervet.

Az önkormányzatok kaphassák vissza az iskolafenntartói és -működtetési jogosultságot! - kérte az LMP vezérszónoka szerdán a parlamentben az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításának általános vitájában, amelynek végén elhangzott az is: a működtetés állami kézbe vételéhez 55-60 milliárd forint szükséges - ezt Palkovics László is elismerte korábban.

Ikotity István, az LMP vezérszónoka szerint nem foldozgatásra lenne szükség, hanem új szabályozásra. Szerinte a kormány próbálja a köznevelési kerekasztalra hivatkozva véghezvinni a módosításokat, azonban a javaslatuk pedig az iskolák totális államosítását jeleni - értékelt, bírálva, hogy az önkormányzatoknak nem lesz beleszólásuk az intézmények életébe. Számításai szerint 23 milliárd forintos hiánnyal startol az új rendszer.

Szabó Szabolcs, az Együtt színeiben politizáló független országgyűlési képviselő elmondta, nem fogják támogatni a törvényjavaslat elfogadását, mert csak "reszelgeti" a rossz oktatási rendszert, a problémákat nem oldja meg.

Kucsák László fideszes képviselő beszélt a tankerületi központok létrejöttéről, amelyek önálló költségvetési szervek lesznek, átlagosan mintegy tízmilliárd forintos költségvetéssel gazdálkodhatnak. Jelezte azt is, hogy a tankerületeken belül lesz iskolákra lebontott költségvetés és az intézményvezetők döntési jogköröket is kapnak. A kormánypárti politikus azt kérte, hogy "ne temessék" túl korán az iskolák működtetésének állami kézbe vételét.

Kunhalmi Ágnes, az MSZP vezérszónoka a javaslatot a Fidesz és az oktatási kormányzat szegénységi bizonyítványának nevezte. Szavai szerint, amit lehetett, azt az elmúlt 6 évben sikerült elrontani. A Klik-ről össze-vissza beszélnek, fogalmuk sincs mit csináljanak - mondta, hozzátéve: óvtak a centralizációtól és szóltak előre, nagy baj lesz. A fenntartó nem hogy átlátható, a saját embereik panaszkodnak, hogy káosz van. Emellett elképesztő adósságot halmozott fel, és mára a korrupció és a hivatali packázások melegágya lett. Kunhalmi Ágnes szerint nem az önkormányzati szisztéma, és nem is a vegyes rendszer, hanem a Klik és a buta államosítás koncepciója bukott meg, s most mégis totális államosítást hirdetnek.
   
Hiller István egykori oktatási miniszter (MSZP) rámutatott, hogy a kormánypárti politikusok azért akarnak változtatni a törvényen, mert az ő megítélésük szerint sem működött jól a rendszer. Annak felismerését látja az előterjesztésben, hogy helyi szinten kell hagyni bizonyos jogosítványokat. Hiller István az iskolák működtetésének állami kézbe vételének költségét 60 milliárd forintra becsülte, ami szerinte nincs benne a jövő évi költségvetésben.

Hoffmann Rózsa, a kisebbik kormánypárt vezérszónoka azt mondta, hogy a köznevelési kerekasztal óriási erőfeszítéseket tett és eddigi munkája eredményes volt, a törvényeken szükségszerű változtatni. Szerinte az állami fenntartó felépítéséhez és jó működtetéséhez egy évtized kell. A költségvetés "nem bánt túl jól" a Klikkel, ebből adódtak a hiányok, ami feszültséget váltott ki. Ezért a legfontosabb tanulság, hogy a fenntartó költségvetését alaposan kell kiszámítani - rögzítette, hozzátéve: a jövő évi költségvetés ebbe az irányba mutat.

Azt állítani, hogy megbukott ez az oktatási rendszer, kérem szépen, az a butaság

- mondta az egykori oktatási államtitkár a Világgazdaság tudósítása szerint..

Dúró Dóra lát pozitívumokat, de...

A Jobbik oktatáspolitikusa, az Országgyűlés oktatásért felelős Kulturális Bizottságának elnöke szerint a törvénytervezetnek vannak támogatható elemei, de összességében nem tartják támogathatónak a javaslatot. Értékelése szerint a jogszabály-módosítással "a túltolt biciklit még tovább tolják". Az ellenzéki politikus azt kérte, gondolják át a gyógypedagógusi végzettség előírását a tanórán kívüli foglalkozásokhoz, mert ez esetben betöltetlen helyek lesznek, a jelenlegi dolgozók nem tudják kigazdálkodni a szakirányú képzés megszerzését. Elmondása szerint meg kell vizsgálni a szakképzés átalakítása előtt, hogy a piac elégedett-e a munkavállalók szaktudásával.