Közel ezer hozzászólás, észrevétel érkezett az új Nemzeti alaptantervhez (NAT), amelynek véleményezési határideje...

Közel ezer hozzászólás, észrevétel érkezett az új Nemzeti alaptantervhez (NAT), amelynek véleményezési határideje pénteken járt le - a beérkezett szakmai véleményeket jövő hét elején elkezdik a szakmai bizottságok áttekinteni, és egy-másfél hét múlva már látni lehet azokat az irányokat, esetleges változtatásokat, amelyek átvezethetők lesznek.

A dokumentumot Magyar Tudományos Akadémia is véleményezi, és külön kérték az irodalomtörténeti rész áttekintését. Korábban Takaró Mihály irodalomtörténész azt mondta, a XX. század első felének magyar irodalmát nem mutatja be teljes egészében az új NAT, mert például olyan, a XX. század első felében alkotó, nemzetközileg elismert írók, mint Herczeg Ferenc, Tormay Cécile, Wass Albert, Gyóni Géza, Reményik Sándor, Tompa László, Kós Károly, Nyírő József vagy Szabó Dezső nem szerepelnek a tanítandó kötelező törzsanyagban.

Pénteken a Történelemtanárok Egylete (TTE) kérte a történelem rész visszavonását és újraírását. A TTE közlése szerint elfogadhatatlannak tartják és tiltakoznak az ellen, hogy a NAT - különösen az általános iskola 5-8. évfolyamára előírt tematikában - a történelmet túlnyomórészt politikatörténetté leegyszerűsítve és szűkítve tárgyalja, azon belül pedig a "nagy" történelmi személyiségek (királyok, szentek), továbbá a háborúk és csaták történetévé egyszerűsíti.

Mint írták, tartanak attól, hogy ha nem a széles értelemben vett, a művelődés-, a mentalitás-, a gazdaságtörténetet is megfelelő arányban tartalmazó tematikát követik, a legrosszabb hagyományok éledhetnek újjá, olyan történeti nézőpont válhat meghatározóvá a közoktatásban, amelyet a tudomány és a történelemtanítás évtizedek óta meghaladott. Kifogásolják azt is, hogy a közreadott tananyag tematikája és mennyisége kényszerpályát ír elő, és így ismét a kétkörös, kronologikus tanítás a kötelező, vagyis az érettségiző diákok kétszer tanulják a teljes történelmet az őskortól napjainkig.