Ezért nem lesz egyhamar megállapodás a közoktatás helyzetéről Közoktatás
Eduline

Ezért nem lesz egyhamar megállapodás a közoktatás helyzetéről

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke ült egy asztalhoz Miklósi Lászlóval, a Történelemtanárok Egyletének vezetőjével a Magyar Balóval tegnapi adásában. Több dologban egyetértenek a két kerekasztalnál, de a műsor végére mégiscsak kiderült, hogy miért nem várható gyors megállapodás ennek ellenére. A sztrájk mindkét fél szerint egyre valószínűbb.

Mint ismert, Horváth a kormány által létrehívott Közoktatási Kerekasztal, Miklósi pedig a tiltakozó civilek alkotta Civil Közoktatási Platform tagja.

A két elnök szinte minden követelésben – nyugdíjasok visszafoglalkoztatása, kötelező óraszámok 22-ben maximalizálása, diákok terheinek csökkentése, tankönyvhelyzet megoldása – egyetértettek (vajon akkor ezekben miért nincs gyors döntés?), a Klik átalakítása azonban már komolyabb vitát váltott ki.

Horváth is kitart a kormány és Palkovics László államtitkár álláspontja mellett, miszerint az önkormányzati rendszer rossz volt, sok önkormányzat adósságba verte magát az intézményfenntartás miatt, így ahhoz visszatérni nem lehet.

Miklósi szerint a lényeg, hogy legyen az oktatásban pénz, szerinte azért voltak gondok az önkormányzati rendszerrel, mert nem kaptak elég állami támogatást.

Korábban arról írtunk, hogy szinte mindegy, milyen struktúrában működik a fenntartás, ha nincs elegendő forrás, nem lesz érdemi változás.

Ezen kívül a tárgyalás formájával sem értett egyet a műsor két résztvevője. Így mondjuk már érthető a fentebb feltett kérdés, hogy miért nincs még eredmény, ha a kormányzat által létrehozott tárgyalásokon is osztják a tiltakozók főbb megállapításait.

Miklósi a végén még hozzátette, egyre elkerülhetetlenebb a sztrájk. Horváth szavaiból is úgy tűnt, számít arra, hogy lesz munkabeszüntetés.

A tiltakozásokkal kapcsolatos minden fejleményt itt találtok.

 

Egyetemi felvételi 2025: mutatjuk, mire adnak pluszpontokat az egyetemek Érettségi-felvételi Gál Luca

Egyetemi felvételi 2025: mutatjuk, mire adnak pluszpontokat az egyetemek

A 2025-ös felsőoktatási felvételin továbbra is maximum 500 pontot lehet elérni. Ebből legfeljebb 100 pontot intézményi pontként számíthatnak be az egyetemek. Ebbe a keretbe tartozik például a nyelvvizsga, amelyért akár 50 pont is járhat, egy nemzetközi eSport-versenyért 20 pontot, míg az önkéntes tartalékos katonai szolgálatért akár 64 pontot is kaphattok. Összegyűjtöttük, mire jár pluszpont.