A tanzániai diák, akiről egy fagyos fizikai jelenségét nevezték el Közoktatás
Eduline

A tanzániai diák, akiről egy fagyos fizikai jelenségét nevezték el

Tanzániáról és a fagyról egyszerre beszélni már önmagában furcsa, de olykor megéri elhagyni a megszokott gondolkodást, ha új ismeretekre vágyunk.

Az idei télen nagyszerű lehetőség kínálkozott arra természetismeret vagy fizika órán, hogy a kinti mínusz 20 fokban forró vizet fagyasszatok meg, ahogy a levegőbe fröcskölitek. Bár azt várnánk, hogy a gőzölgésen túl folyékony halmazállapotban ére el a földet, mégis fagyott darabkák potyogtak a hóra.

A jelenséget már az ókorból ismerik, de magyarázatot és leírást sem adtak rá, egészen 1963-ig, mikor dr. Denis G. Osborne tanzánia egyik iskolájába ment el előadást tartani. Az órán ült Erasto Batholomeo Mpemba is, aki megkérdezte, hogy miért fagy meg gyorsabban a forró víz, mint a hagyományos csapvíz, ugyanis ő ezt tapasztalta háztartástanon, mikor fagylaltot készítettek.

Mpembát látványosan kiröhögték társai, azonban Osborne-ban megragadt a kérdés, ezért maga is tett egy próbát az egyetemen, hogy mi történhet. A forró víz valóban hamarabb megfagyott. A mai napig nem ismertek a pontos okai, de adott körülmények között

Az esetből tanulmány született, a  jelenséget pedig a kiröhögött diák iránti tiszteletből Mpemba-paradoxonként írták le.

Ezért sem baj, ha elsőre hülyeségnek tűnő kérdést tesztek fel órán.

via Index

Felvételi 2025: így alakultak a ponthatárok a legnépszerűbb alapszakokon az elmúlt három évben Érettségi-felvételi Székács Linda

Felvételi 2025: így alakultak a ponthatárok a legnépszerűbb alapszakokon az elmúlt három évben

Vannak szakok, ahol nagyjából minden évben ugyanannyi a ponthatár, míg máshol egyik évről a másikra drasztikusan megugrott, vagy éppen visszaesett a bejutáshoz szükséges pontszám. Összeszedtük, hogy a 2025-ben legtöbb jelentkezőt vonzó alap- és osztatlan képzéseken hogyan alakultak a ponthatárok az elmúlt években.