A szakképzés átalakításáról vitáznak a parlamentben Közoktatás
MTI

A szakképzés átalakításáról vitáznak a parlamentben

A szakképzésről szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés szerdán - délután a...

A szakképzésről szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés szerdán - délután a közoktatási törvény javaslata kerül sorra.

LMP: zsákutcába vezet a szakképzési törvény

Osztolykán Ágnes, az LMP vezérszónoka azt mondta, a javaslat hidak helyett zsákutcákat épít a fiatalok és a magyar gazdaság számára is. "Nem szolgákat kell gyártani, hanem polgárokat", ha már polgári kormány van - fogalmazott a politikus, aki szerint a szakképzési javaslat tovább növeli a társadalmi különbségeket, hiszen lesznek, akik soha nem jutnak el az érettségiig és kiszorulnak az élethosszig tartó tanulás lehetőségéből.

Kaufer Virág, az LMP másik vezérszónoka azt mondta, hogy a javaslat kiszolgáltatja a szakképzést a gazdaság szereplőinek, ugyanakkor nem lehet egy-egy cég alá rendelni egy város vagy egy régió szakképzését, mert lehet, hogy a tőke idővel arrébbáll, és akkor majd ott állunk "tízezer, kiképzett vonatkerékpumpálóval". Szerinte a javaslatban megfogalmazott modell nem az áhított német vagy holland szakképzési rendszert követi, hanem a kínait.

Szűcs Erika az európai trendekre kell alapozná a szakképzés rendszerét

Szűcs Erika független képviselő a Demokratikus Koalíció véleményét ismertetve azt mondta: a szakképzés kialakítása során figyelembe kell venni az európai trendeket, hiszen a magyar gazdaság jelentősen beágyazódott az unió gazdaságába. Kitért arra is, hogy bár tőlünk nyugatra a képzés eltolódott a középfokú oktatás felé, ennek ellenére csökken az érdeklődés ezen képzések iránt. 

A képviselő fontosnak tartotta, hogy a szakképzés koncentráljon a tanulás eredményességére, és az élethosszig tartó tanulás szemléletén alapuljon. Támogassa a további oktatási formákban való részvételt, és megfelelő infrastrukturális háttérrel rendelkezzen. 

Az előterjesztéssel kapcsolatban kijelentette: bár bizonyos rendelkezése ezen célokat szolgálják, mégis úgy vélte: a kormány alapvetően pénzkivonással és pedagógus-elbocsátással képzeli el a jövőt. 

Szűcs Erika súlyos hibának tartotta, hogy a szakképzési hozzájárulásról szóló törvényt már elfogadta a Ház, mint mondta, azzal a most tárgyalt javaslattal együtt kellett volna foglalkozni. Szintén nem támogatta az előterjesztésben foglalt kétszintű érettségi rendszerét, amely szerint elveszi a továbbtanulás lehetőségét az alacsonyabb szintű vizsgát választóktól. Kijelentette azt is: a felnőttképzés tervezett rendszere szembemegy az európai trendekkel.

Czomba Sándor: 2012-ben 23,5 milliárdból gazdálkodik szakképzés

Czomba Sándor államtitkár válaszában kijelentette: a szakképzésnek elsősorban a gazdasági igényeket kel figyelembe vennie. Úgy vélte: jó lenne, ha a szakképzési hozzájárulás címén a költségvetésbe befizetendő 51 milliárd forint teljes egészében ezt a célt szolgálná, azonban jövőre 23,5 milliárd forintból tud gazdálkodni ez a szektor. Hozzátette: ebből próbálja a kormányzat az elmúlt időszakokban keletkezett lyukakat pótolni. 

A képzési idővel kapcsolatban kijelentette: általában 3 éves képzés a megfelelő, de ha a szakma ettől eltérőt igényel, az is lehetséges a javaslat alapján. Elmondta azt is, hogy a felszólalók által említett képzési problémák jelentős részére nem a szakképzésnek, hanem az alapképzésnek kell választ adnia. Ezek között említette a funkcionális analfabetizmus problémáját. 

A Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság szerepéről szólva azt mondta: a testületnek javaslattevő jogköre lesz az elindítható szakirányokkal kapcsolatban, a döntés a Foglalkoztatási Hivatal illetékes intézményénél és végső soron a miniszternél lesz. Hozzátette: ez biztosítja, hogy az egész országban a munkaerő-piaci viszonyoknak megfelelő képzési rendszer jöjjön létre.

Fidesz: egyenes út nyílhat a technikus képzés felé

Kara Ákos azt mondta, hogy a munkaerő képzése több évet felölelő, hosszú folyamat, amelyet ad hoc intézkedésekkel nem lehet befolyásolni. Hozzátette: a munkaerő-piaci változásokat a demográfiai apály is befolyásolja a gazdasági szempontok mellett. Ha nem lépnek időben, az idősebb szakmunkások nyugdíjba vonulása jelentős feszültséget fog okozni - mondta. A mai helyzet nem hasonlítható a rendszerváltozás éveihez, akkor lépett ki az általános iskolából a csúcslétszámú tanuló - jegyezte meg.

A javaslat érdeme szerinte, hogy életszerűen szabályozza a szakiskolai tanulók iskolarendszeren belüli továbbképzési lehetőségét, és egyenes utat nyithat a fiatal szakemberek számára a technikusképzés felé. A cél, hogy a lokális érdekellentétek kizárásával határozott profiltisztítás valósuljon meg - mondta, kiemelve, hogy az indítvány a duális képzés kialakulásával számol, és nagy figyelmet fordít a komplex szakmai vizsgák jogszerű szervezésére. Továbbra is biztosítja az első szakma megszerzésének lehetőségét, beépíti a minőségi oktatás biztosítékait - sorolta.