A köznevelésből érkezett a legtöbb panasz az oktatási jogok biztosához Közoktatás
MTI

A köznevelésből érkezett a legtöbb panasz az oktatási jogok biztosához

A tavalyi esztendőben is a panaszok jelentős hányada a köznevelés területéről érkezett az oktatási jogok biztosának hivatalához - derül ki Aáry-Tamás Lajos 2013. évi beszámolójából.

Az MTI-hez eljuttatott összegzés szerint a hivatalhoz érkezett 1678 ügyből 1066 érkezett a köznevelés területéről, 473 a felsőoktatásból, 70 a szakképzésből és 77 egyéb területről. A panaszok jelentős hányadát - közel 1200-at - elektronikusan nyújtották be, 725 jelzés érkezett tanulóktól, 511 szülőktől, 201 pedagógusoktól, intézményvezetőktől, 120 oktatási szereplők közösségétől és 8 fenntartóktól.

Aáry-Tamás Lajos 867 állásfoglalást, tájékoztatást fogalmazott meg, 452 ügyet utasított el hatáskör hiányában, 133 eset tartozott a jogsérelem kategóriájába, 155 esetet saját hatáskörben orvosolt kérelemként tüntettek fel. A biztos a 112 oldalas beszámolójában kiemelte: a beérkezett panaszok tükrében elmondható, hogy az intézményvezetők maguk is nagyon komoly jogsértésnek tartják a testi fenyítést.

Jelezte: a bántalmazó magatartás a köznevelési intézményekben leggyakrabban a tanulók közötti konfliktusok során alakul ki. Rámutatott: a köznevelési törvény rendelkezései alapján a tanulók közötti bántalmazás a tanuló kötelességszegésének minősül, az intézmény feladata ilyen esetben a kötelességszegés kivizsgálása, a megfelelő fegyelmezési eszköz megállapítása.

Aáry-Tamás Lajos hangsúlyozta: az emberi méltósághoz való jog mindenkit - így az oktatás valamennyi szereplőjét - megillető alkotmányos alapjog, amely alapján többek között tilos a tanulók testi és lelki bántalmazása, megalázó büntetésben való részesítése.

Kitért arra is: a nevelési intézményen belüli bántalmazás másik megvalósulási formája, amikor a pedagógus fegyelmezési eszköztárának része a testi fenyítés. Szintén a köznevelési törvény tartalmazza, hogy a gyermek, a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi és lelki fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak - jelezte.

Egy pedagógus érdeklődött azzal kapcsolatban, hogy előírhatja-e egy intézmény házirendje a külső megjelenésre vonatkozó szabályokat. A biztos rögzíti: azok a külső megjelenésre, öltözködésre vonatkozó iskolai előírások jogszerűek, amelyek a tanuló testi épségét kívánják megőrizni. Ilyen előírás lehet például, hogy bizonyos ékszerek nem hordhatók testnevelés órán, mert balesetveszélyesek; vagy az az előírás, hogy műhelygyakorlatokon védőöltözetet kell használni. Szakképzés során a munkavédelmi, illetve higiéniai előírások betartatása is jogszerű, hiszen ezek a szabályok nem is csak a tanulókra vonatkoznak, hanem mindenkire, aki az adott jellegű tevékenységgel foglalkozik.

Jogszerűek továbbá azok az előírások is, amelyek nem feltétlenül a testi épséget, hanem a tanuló ruháját hivatottak védeni, ezek sok esetben nem is különíthetők el a balesetvédelmi előírásoktól - közölte. Nem jogszerű az az előírás, amely csak azért ír elő a külső megjelenésre, öltözködésre vonatkozó szabályokat, hogy ezzel "egyneműsítse" a tanulókat, hiszen nincs olyan törvényes cél, amely ezt megkövetelné - mutatott rá, hozzátéve: szintén jogszerűtlen, ha az öltözködési szabályoknak mögöttes fegyelmezési célja van.

Jövő szeptembertől már a hároméveseknek is kötelező lesz az óvoda

Egy szülő azt sérelmezte, hogy gyermeke óvodai felvételét az intézmény elutasította, holott mindkét szülő dolgozik. A gyermek a májusi elutasításkor még nem töltötte be 3. életévét, ám az óvodai év közben, decemberben betölti azt. A biztos jelezte: a köznevelési törvény értelmében az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. Ugyanakkor a jelenleg hatályos szabályozás nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely előírná, hogy öt éves kor előtt a munkavégzés miatt a napközbeni ellátást biztosítani nem tudó szülők gyermekét az óvoda köteles lenne felvenni.

Kitért arra is, hogy 2015. szeptember 1-jén lép hatályba a köznevelési törvény azon pontja, mely szerint az augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betöltött gyermekek kötelesek legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson részt venni. Ez a rendelkezés két kötelezettséget von maga után: a települési önkormányzat kötelezetté válik arra, hogy valamennyi harmadik életévét betöltött gyermek részére biztosítsa a lakóhelye szerinti körzetes óvodában a férőhelyet, továbbá a gyermek a harmadik életév betöltésével kötelezetté válik a napi négy órai óvodai nevelésben való részvételre, amelynek teljesüléséért a szülő felel.

A felsőoktatás területéről a felvételivel és az érettségivel, a tanulmányi kötelezettségek teljesítésével, és a tanulmányok finanszírozásával kapcsolatos ügyek érkeztek. Egy hallgató arról kért tájékoztatást, miként folytathatná tanulmányait, miután hallgatói jogviszonya megszűnését követően ismételten felvételt szeretne nyerni a felsőoktatási intézménybe, amelynek korábban hallgatója volt, azonban a felvételi pontjainak száma nem éri el a jogszabályok által minimálisan megkövetelt 240 pontot.

Tájékoztatták a hallgatót arról, hogy az új felvételi rendelet alapján alapképzésre, osztatlan képzésre - meghatározott kivétellel - csak az a jelentkező vehető fel, akinek az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma eléri a 240 pontot.

A jelentésből kiderül, többen kérték, hogy egyéni körülményeikre tekintettel, méltányosságból mentesítsék őket a nyelvvizsgatételi kötelezettség alól. A beadványozókat arról tájékoztatták, hogy a felsőoktatási diploma kiadásához szükséges nyelvvizsga-követelmény alól méltányossági alapon felmentés nem adható.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hirdetés