A diákokról alig volt szó a köznevelési kerekasztalon Közoktatás
Eduline

A diákokról alig volt szó a köznevelési kerekasztalon

A Klik működésével és a tanári adminisztrációval kapcsolatban számos problémás pontot megvitattak a Köznevelési kerekasztal szereplői, azonban a diákok terheiről, tanulmányi kötelezettségeiről kevesebb előremutató döntés született, hiába hangoztatták eddig a szereplők, hogy a gyerek az első.

Sűrűsödnek a napok az oktatáspolitikában a múltheti első nagyobb tüntetések óta. A Miskolcon, illetve az ország több pontján a szakadó esőben is utcára vonuló tüntetők érdemi lépésekre sarkallták a kormányt, ami először Czunyiné Bertalan Judit államtitkár lefokozásában mutatkozott meg, feladatait Palkovics László vette át. A meghirdetett Köznevelési kerekasztal első találkozójára egy szélesebb ellenzéki képviselet mehetett volna el, ugyanis a PSZ és a PDSZ mellett a Herman Ottó Gimnázium képviselete is helyet kapott a tárgyalóasztalnál - a PSZ végül bojkottálta a KK-t. Pénteken tárgyal a PSZ a kormánnyal, szombatra a parlamenthez szerveztek demonstációt.

Ha már a szereplőkről van szó: az egyeztetésen a Magyar Ifjúsági Konferencia képviselte elméletileg a diákságot, a szervezet azonban - számos jelenlévő mellett - a kormány által életre hívott tömörülés, melynek bizottsági tagjai között van a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke, Gulyás Tibor, azonban ő felsőoktatási szereplő. Szintén vezető bizottsági tag Varga-Bajusz Veronika, akit az Emmi delegált a szervezethez. A Nemzeti Ifjúsági Tanácsot Janzsó Ádám elnök képviselte, ennek okán fakadt ki a Független Diákparlament, hogy szerintük nincs a diákoknak érdemi képviselete.

Kapcsolódó cikkek

Hoffmann Rózsa szerint a tanárok csak jajgatnak

Ez történt az első közoktatási kerekasztalnál

A Független Diákparlament szerint megfeledkeztek róluk

Menekülnek a Kliktől az iskolák, az egyházban bíznak

A Klik mindent ural

Palkovics László oktatási államtitkárként fogja vezetni a jövőben kéthetente összegyűlő kerekasztal üléseit, ahol a szakmacsoporti munka előrehaladásáról egyeztetnek majd. Érdemes azonban kitérni Palkovics László első csúcsállamtitkári interjújára, melyet a Mandinernek adott egy nappal a KK-t megelőzően. Még meg kell szoknia, hogy tanulókról és ne kizárólag hallgatókról beszéljen, de máris felvetette a közoktatás és a felsőoktatás nagyobb szinkronba hozását, hogy a tanárokat az egyetemek képezzék tovább, valamint az állami tankönyveket is inkább az egyetemek írják.

A Klik működéséről egy dolgot egyértelművé tett Palkovics, mégpedig azt, hogy több pénzből kell működtetni - csak a közüzemi tartozás 10 milliárd körüli összeg. Hogy egyben marad-e a gigaszervezet, azt viszont nem tudta megígérni. Az önértékelési rendszert is marasztalná az államtitkár, ha nem is jelenlegi formájában.

Palkovics László oktatási államtitkár érkezik a Köznevelési kerekasztalra.

A tanulókról azonban már kevesebb szó esett, egyedül arról beszélt az államtitkár, hogy érdemben csökkenteni kell a tananyag mennyiségét - ha nem is az óraszámokat. A mindennapos testnevelést sem vetné el Palkovics, szerinte fokozatosan javulnak a körülmények a tornatermek és a tanuszodák építésével.

Hasonló összegzés vonható le a keddi kerekasztali tárgyalásokról: a Klikkel kapcsolatban egyértelművé tették a felek, hogy át kell alakítani a költségvetését, egyszerűsíteni kell a közbeszerzéseket, valamint az igazgatók számára biztosítani kell egy pénzügyi mozgásteret bankkártya formájában. A tanárok esetében rövid időn belül rendezni akarják a bérelmaradásokat és a nyugdíjas korú tanárok státuszát. Nem törölnék el, de a tervek szerint könnyítik a tanári adminisztrációs terheket a tanfelügyeleti ellenőrzésekkel összefüggésben.

Mendrey László, a PDSZ elnöke szerint a legjobb, hogy semmire sem kaptak egyértelmű nemet, ha felvetettek egy módosítási javaslatot. Ez azonban aligha másról szólhat a kormányzati szereplők részéről, minthogy kihúzzák a szombati fővárosi tanártüntetés méregfogát. Figyelembe véve, hogy milyen elképzelései voltak Palkovics Lászlónak a tárgyalás előtt, és hogy érdemben minden a tervei szerint alakult, érdemes azt is megnézni, hogy miről esett kevesebb szó a tárgyaláson.

A gyerekek elsőből utolsók lettek

A gyermekek érdeke kevesebb szerepet kapott a kerekasztalon, mint a többi sarkalatos kérdés. Kevés szó esett a meghatározó tankönyvekről, amit továbbra is állami kiadással kívánják ingyenesen ellátni a tanulókat, ebből nem enged a kormány. A tananyag csökkentése alig került szóba a mindennapos testneveléssel együtt. Még mindig nem tudja sok diák, hogy milyen feltételek mentén kell majd jövőre érettségi vizsgát tennie egyes szaktárgyakból.

A szegregált és az integrált oktatás kérdésköre is talány, miközben a társadalmi háttérből fakadó lemaradást kimondottan rosszul kezeli a közoktatás - derül ki Nahalka István oktatáskutatóval készült hvg.hu interjúból. Ha valóban a gyerek az első, akkor az őket közvetlenül érintő kérdésekről is szólt volna a keddi sajtótájékoztató.

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely Érettségi-felvételi Kurucz Tünde

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely

Mínusz 3128 – ennyivel csökkent az állami ösztöndíjas képzések száma a 2025-ös pótfelvételin. Ez összességében mintegy 36 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Ennek ellenére vannak olyan egyetemek, melyek kifejezetten jól jártak, de arra is akad példa, ahol kereken ezer férőhellyel kevesebb állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg a pótfelvételin.