Kis- és nagy diákok ezrei tértek vissza az iskolapadokba szeptember 1-jén, a 2025/26-os tanév első napján a több mint két hónapos nyári szünidőt követően. A szünet alatt alaposan kitakarított iskolák és óvodák újra megtelnek élettel, a gondosan elpakolt játékok és könyvek ismét a gyerekek kezei közé kerülnek. Ezek egymásnak adogatása pedig tökéletesen terjeszti közöttük a kórokozókat, melyek a közösségekben egyébként is könnyen és gyorsan terjednek.
Az iskolakezdés időszakában a gyerekek a hirtelen sok új közösségi ingernek, és a közösségi szorosabb kontaktusnak köszönhetően sok új kórokozónak vannak kitéve, ezért gyakran fordulnak elő fertőző betegségek. A leggyakoribbak közé tartoznak a légúti betegségek, mint a nátha (megfázás, felső légúti hurut), influenza vagy influenza-szerű tünetek, torokgyulladás, mandulagyulladás (bakteriális és vírusos eredetű is lehet), hörghurut, ritkábban tüdőgyulladás - tájékoztatta lapunkat a Házi Gyermekorvosok Egyesületének alelnöke, Dr. Rósa Ágnes.
A gyermekorvos szerint mindezek mellett előfordulhatnak hányással, hasmenéssel járó vírusos bélfertőzések (pl. rotavírus, norovírus), de a gyermekközösségekben gyorsan terjedhetnek a bőrbetegségek is. Ilyen lehet a
- fejtetű (nem betegség, de gyakori probléma),
- ritkábban a rühesség,
- a kéz-láb-száj-betegség
és azoknál a gyerekeknél, akik nem estek át még a betegségen és védőoltást sem kaptak, a bárányhimlő.
Sokszor a gyerekek az első hetekben „folyamatosan betegnek” tűnnek, mert egymás után kapják el a kisebb fertőzéseket, amíg az immunrendszerük alkalmazkodik az új közeghez
- mondta az Eduline-nak a HGYE alelnöke.
A megelőzésen van a hangsúly
Dr. Rósa Ágnes szerint a gyakori betegeskedés szinte természetes az első hónapokban, ugyanakkor a szülők sokat tehetnek az immunrendszer erősítésével és a megfelelő higiénia megtanításával annak érdekében, hogy ez a lehető legkevesebbre redukálódjon.
Ide tartozik például a rendszeres, helyes kézmosás étkezés előtt, WC után és hazaérkezéskor, a köhögési és tüsszentési "etikett" ismerete (könyökhajlatba) és az, hogy mindenki csak a saját evőeszközeit és törölközőjét használja, ne osztozkodjon rajta a társaival.
A HGYE egy listát is összeállított a szülők számára a következő pontokkal:
Higiénia- Gyerek tud alaposan kezet mosni (szappannal, 20 mp)
- Van saját kulacsa és uzsonnás doboza
- Van kis kézfertőtlenítő a táskájában
- Megtanítottam, hogy ne ossza meg evőeszközeit, italát másokkal
Immunrendszer támogatása
- Megfelelő alvásidő biztosítva (9–10 óra/éj)
- Napi zöldség- és gyümölcsfogyasztás
- Van elegendő folyadékbevitel (víz, tea, levesek)
- Rendszeres mozgás, sport, szabadban töltött idő
- Ősztől D-vitamin pótlás elkezdve
Betegség esetén
- Tudom, mikor kell otthon tartani (láz, köhögés, hasmenés)
- Van otthon lázcsillapító a gyermek korának megfelelően
- Van orrszívó és sóoldatos spray náthára
- Tudom, hogyan pótoljam a folyadékot hasmenés/hányás esetén
- Ellenőrzöm rendszeresen a haját fejtetű miatt
| Papíralapú igazolás: kell vagy nem kell? |
|
2024 szeptemberétől új szabály vonatkozik az iskolai orvosi igazolások rendszerére. Ettől kedve ugyanis az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) felületén a gyerek betegségének adatai és az igazolás automatikusan átkerül a KRÉTA rendszerébe, így a szülőnek nem kell külön orvosi igazolásért bemennie a rendelőbe. Mindössze annyi a dolga, hogy ha megbetegszik a gyerek, azt jelezze a gyerekorvosnak - ez körzettől függően történhet telefonon, e-mailen vagy személyesen is. A betegség hosszát és az igazolás időtartamát a tünetek alapján előre meghatározza az orvos (pl. 3-5-7 nap) és ennek megfelelően küldi ki az igazolást az EESZT-be, majd onnan a KRÉTA-ba a betegség jelzésének első napján. Ha az előre megállapított időtartam végéig a gyerek nem gyógyul meg, akkor új igazolás szükséges a további időszakra. Ezt a beteg állapotától függően ismét e-mailben vagy személyesen kell kérni. |
A járványok később várhatóak
Tömeges fertőzésektől ugyanakkor - egyelőre - még nem kell tartani. A doktornő úgy véli, az általános járványügyi tapasztalatok alapján a légúti fertőzések és járványok jellemzően ősszel, különösen októbertől kezdve gyakoribbak. Ekkor már hűvösebb az idő, változik a páratartalom és az emberek többet tartózkodnak zárt térben.
Influenza-szerű megbetegedések gyakran csak az igazi hideg beálltával jelennek meg a közösségekben (január–február), szeptemberben még nem jellemzőek nagy hullámban. Figyelemmel a szezonalitásra mindenképpen ajánlott mind a gyerekek, mind a pedagógusok és a gyermekekkel foglalkozó szakemberek influenza elleni védettségének biztosítása védőoltással - javasolta.
